Tudomány

Kassai vértanúk: három papot kínoztak és gyilkoltak meg

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 09. 07. 17:00

Egyikük egy napig kínlódott társai holttestén fekve 1619-ben - ma van a kassai vértanúk ünnepe.
Korábban a témában:

Katolikusok és a megreformált hit hívei közt dúló véres vallásháborúkból Magyarország szerencsére kimaradt. Mondjuk úgy, nálunk kevesebb vér folyt, mert a hitviták árnyékában több véres esemény is történt. Kassán például 1619. szeptember 7-én, amikor három katolikus papot kínoztak és gyilkoltak meg, mert nem voltak hajlandók hitüket megtagadni.

Bethlen Gábor fejedelemsége idején Erdély aranykorát élte, az 1618-ban kitört nagy európai konfliktus, a 30 éves háború pedig felvillantotta a királyság újraegyesítésének lehetőségét is. Bethlen 1619-ben támadást indított Habsburg II. Ferdinánd területei, az úgynevezett királyi Magyarország ellen.

Szószegő Rákóczi

A többségében protestánsok lakta Felvidéken Bethlent felszabadítóként fogadták, a fejedelem kezdetben látványos sikereket ért el. A Rákóczi György vezette erdélyi sereg 1619. szeptember 3-án érték el Kassa városát, ostromra nem is volt szükség. Dóczi András főkapitány lehetetlennek tartotta egy protestáns város védelmét protestáns támadókkal szemben, kétnapos tárgyalások után így a megadás mellett döntött.

Az egyik legfontosabb feltétel pedig az volt, hogy a Kassán tartózkodó katolikusoknak nem esik bántódása. Ám ahogy Rákóczi – később erdélyi fejedelem – kapun belülre került, megfeledkezett ígéretéről: hajdúi házi őrizetbe vették a katolikus papokat, Dóczit Erdélybe hurcolták.

A legszörnyűbben három jezsuita pappal, Pongrácz Istvánnal, Grodecz Menyhérttel és Kőrösi Márkkal bántak el. Egyébként mindhárman a katolikus-protestán összeütközések elől menekültek Kassára.

Élve dobták a gödörbe

A történtek részleteit Eperjessy István, a székesegyház sekrestyésének későbbi vallomásából ismerjük. A papokat e szerint két napig éheztették, majd megpróbálták rávenni őket, térjenek át a kálvinista hitre. Nem jártak sikerrel, és miután az erőszak, a kínzás sem használt, szeptember 7-én Kőrösit és Grodeczet lefejezték és egy szennygödörbe dobták. Pongrácz Istvánról azt hitték, már belehalt a kínzásokba, így őt nem végezték ki, csak bedobták társai holtteste mellé.

De nem halt meg, Eperjessy szerint csaknem egy napig kínlódott, nyöszörgött, mire kilehelte a lelkét. A sekrestyés nem segíthetett rajta, katolikusként ő sem hagyhatta el a házát.

A három vértanú testét özvegy Gadóczy Bálintné kérésére adta ki a városi bíró, hogy méltón eltemethesse őket. De nem sokáig voltak a városban. Bethlen Gábor és Forgách Zsigmond nádor Kassán folytatták béketárgyalásaikat. A megállapodást bál zárta, ahol a fejedelem felkérte a nádor nejét egy táncra. Pállffy Katalin viszont csak azzal a feltétellel mondott igent, ha kiadja neki a három pap holttestét.

Szentek

Bethlen belement, a vértanúk pedig sokáig a Pállfyak birtokán, majd a nagyszombati klarisszák, végül az orsolyiták templomában nyugodtak. Pázmány Péter esztergomi érsek már 1628-ban kezdeményezte boldoggá avatásukat, de az egyházi procedúra igencsak hosszadalmasnak bizonyult.

X. Pius pápa csak 1905-ben engedélyezte a kassai vértanúk nyilvános tiszteletét, szentté pedig II. János Pál pápa avatta őket 1995-ben. Szent Márk, Szent Menyhért és Szent István egyházi ünnepét vértanúságuk napján, szeptember 7-én tartják.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Mercedes' British driver Lewis Hamilton (front) and Ferrari's German driver Sebastian Vettel steer their cars during the Formula One Azerbaijan Grand Prix at the Baku City Circuit in Baku on June 25, 2017. / AFP PHOTO / Alexander NEMENOV
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.