Tudomány

Kassai vértanúk: három papot kínoztak és gyilkoltak meg

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 09. 07. 17:00

Egyikük egy napig kínlódott társai holttestén fekve 1619-ben - ma van a kassai vértanúk ünnepe.
Korábban a témában:

Katolikusok és a megreformált hit hívei közt dúló véres vallásháborúkból Magyarország szerencsére kimaradt. Mondjuk úgy, nálunk kevesebb vér folyt, mert a hitviták árnyékában több véres esemény is történt. Kassán például 1619. szeptember 7-én, amikor három katolikus papot kínoztak és gyilkoltak meg, mert nem voltak hajlandók hitüket megtagadni.

Bethlen Gábor fejedelemsége idején Erdély aranykorát élte, az 1618-ban kitört nagy európai konfliktus, a 30 éves háború pedig felvillantotta a királyság újraegyesítésének lehetőségét is. Bethlen 1619-ben támadást indított Habsburg II. Ferdinánd területei, az úgynevezett királyi Magyarország ellen.

Szószegő Rákóczi

A többségében protestánsok lakta Felvidéken Bethlent felszabadítóként fogadták, a fejedelem kezdetben látványos sikereket ért el. A Rákóczi György vezette erdélyi sereg 1619. szeptember 3-án érték el Kassa városát, ostromra nem is volt szükség. Dóczi András főkapitány lehetetlennek tartotta egy protestáns város védelmét protestáns támadókkal szemben, kétnapos tárgyalások után így a megadás mellett döntött.

Az egyik legfontosabb feltétel pedig az volt, hogy a Kassán tartózkodó katolikusoknak nem esik bántódása. Ám ahogy Rákóczi – később erdélyi fejedelem – kapun belülre került, megfeledkezett ígéretéről: hajdúi házi őrizetbe vették a katolikus papokat, Dóczit Erdélybe hurcolták.

A legszörnyűbben három jezsuita pappal, Pongrácz Istvánnal, Grodecz Menyhérttel és Kőrösi Márkkal bántak el. Egyébként mindhárman a katolikus-protestán összeütközések elől menekültek Kassára.

Élve dobták a gödörbe

A történtek részleteit Eperjessy István, a székesegyház sekrestyésének későbbi vallomásából ismerjük. A papokat e szerint két napig éheztették, majd megpróbálták rávenni őket, térjenek át a kálvinista hitre. Nem jártak sikerrel, és miután az erőszak, a kínzás sem használt, szeptember 7-én Kőrösit és Grodeczet lefejezték és egy szennygödörbe dobták. Pongrácz Istvánról azt hitték, már belehalt a kínzásokba, így őt nem végezték ki, csak bedobták társai holtteste mellé.

De nem halt meg, Eperjessy szerint csaknem egy napig kínlódott, nyöszörgött, mire kilehelte a lelkét. A sekrestyés nem segíthetett rajta, katolikusként ő sem hagyhatta el a házát.

A három vértanú testét özvegy Gadóczy Bálintné kérésére adta ki a városi bíró, hogy méltón eltemethesse őket. De nem sokáig voltak a városban. Bethlen Gábor és Forgách Zsigmond nádor Kassán folytatták béketárgyalásaikat. A megállapodást bál zárta, ahol a fejedelem felkérte a nádor nejét egy táncra. Pállffy Katalin viszont csak azzal a feltétellel mondott igent, ha kiadja neki a három pap holttestét.

Szentek

Bethlen belement, a vértanúk pedig sokáig a Pállfyak birtokán, majd a nagyszombati klarisszák, végül az orsolyiták templomában nyugodtak. Pázmány Péter esztergomi érsek már 1628-ban kezdeményezte boldoggá avatásukat, de az egyházi procedúra igencsak hosszadalmasnak bizonyult.

X. Pius pápa csak 1905-ben engedélyezte a kassai vértanúk nyilvános tiszteletét, szentté pedig II. János Pál pápa avatta őket 1995-ben. Szent Márk, Szent Menyhért és Szent István egyházi ünnepét vértanúságuk napján, szeptember 7-én tartják.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.