Tudomány

Megtalálták az üstökösön elveszett robotot

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 09. 06. 09:01

A Rosetta űrszonda legújabb felvételein jól látható a közel két éve elnémult Philae, amelynek egy üstököst kellett volna tüzetesebben megvizsgálni, de csak 60 óráig bírta.

Még 2014. november 12-én küldték le a Philae nevű robotot a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösre, hogy közelebbről is tanulmányozza az égitestet. Az apró egység azonban a tervekkel ellentétben mindössze 60 óráig működött, aztán lemerült az akkumulátora, és elhallgatott, helyzetét pedig nem lehetett meghatározni. A szakértők úgy vélték, a leszállóegység az üstökösnek épp egy olyan szerencsétlen pontjára érkezett, amely takarásban van a nap felől, ezért napkollektoraival nem tudta feltölteni a lemerült cellákat.

Januárban már teljesen lemondtak a Philae megtalálásáról. Miután a Német Űrkutatási Központ (DLR) több elkeseredett kísérletet is tett arra, hogy újra felvegye a kapcsolatot a szondával, de sajnos sikertelenül, végleges nyilatkozatot is tett. “Muszáj realistának lennünk” – mondta akkor Stephan Ulamec, a Philae projektmenedzsere. – “Nagyon, de nagyon kicsi az esélye annak, hogy valaha is felélesszük [a leszállóegységet].”

Most azonban a Rosetta-projekt munkatársai hivatalosan is megerősítették, hogy az űrszonda legfrissebb felvételein megtalálták a csaknem két éve megnémult apró szerkezetet. Az Osiris 2,7 kilométeres magasságból készült fényképei ugyan még vasárnap érkeztek meg a Földre, de csak a teljes feldolgozás után derült ki, hogy az egyik felvételen ott lapul a “gödörbe pottyant” kutatóegység is.

Ott lapul a kis hamis!

Ugyan a felfedezés nyomán már nem tudják megmenteni a Philae-t, ám pontos helyzete segít pontosítani a felszínről közvetített adatait. Az üstökös kutatását azért tartják kiemelkedően fontosnak, mert eddigi pályája alapján pontosabb képet adhat a Naprendszer keletkezéséről.

A Rosetta küldetés egyébként 2030 szeptemberéig tart, amikor az addig az üstökös körül keringő Rosetta űrszonda leereszkedik a felszínre néhány utolsó, ultraközeli felvétel elkészítésének erejéig. Mi pedig az örömhír után búcsúzzunk egy mozgóképpel, amely megmagyarázza, miért becézik “kacsának” a 67P/Csurjumov–Geraszimenkót. Hát nem olyan, mint egy fürdővíz tetején úszó gumikacsa? Épp csak nem sárga.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.