Tudomány

Horthy leváltotta az “áruló” miniszterelnököt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 08. 29. 16:30

A "nácik lakájának" mennie kellett, az új kormányfő, Lakatos Géza pedig azt a feladatot kapta 1944. augusztus 29-én, hogy vezesse ki Magyarországot a II. világháborúból.
Korábban a témában:

Magyarország német megszállása, 1944. március 19. után Sztójay Döme, a Harmadik Birodalom lakájának tartott volt berlini nagykövet lett Magyarország miniszterelnöke. Tevékenységére tényleg nem erős jelző a hazaárulás: szakítva az addigi politikával, az ország emberanyagát és gazdaságát is teljes mértékben a német háborús célok szolgálatába állította, megkezdődött a zsidó magyarok gettósítása, deportálása. Itt írtunk róla bővebben.

Sztójay működését a korszak számos jelentős politikusa kritizálta, és a kormányzónak is nagyon hamar rá kellett jönnie, hogy gyenge, befolyásolható egykori tábornokát nem ő, hanem a nácik irányítják. A kormányzó nyáron leállította a deportálásokat, és három nappal Románia kiugrása után, valamint hogy a Vörös Hadsereg az Úz völgyében átlépte Magyarország ’41-es határait, 1944. augusztus 29-én leváltotta Sztójayt.

Legyen vége a vérontásnak

Horthy Miklósban ekkor már megvolt a kiugráshoz szükséges elszántság, de a végrehajtásról csak halvány elképzelései voltak. A lényeg viszont, hogy a román akciót követő német bizonytalanságot ügyesen használta ki arra, hogy saját bizalmasát, az 1. magyar hadsereg egykori parancsnokát, Lakatos Géza vezérezredest ültesse a miniszterelnöki székbe.

Lakatos 54 éves volt ekkor. Már szülei is katonai pályára szánták, legalulról járta végig a ranglétrát, ezekben a vészterhes időkben pedig a kormányzó csaknem egyetlen bizalmasa volt, aki Magyarországot a különbéke irányába próbálta terelni.

Gongütés… néhány pillanatnyi csend… azután férfias katonás, határozott baritonhang csendül a hangszóróban:
– Magyar Testvéreim!…

Vitéz Lakatos Géza vezérezredes-miniszterelnök intéz rádiószózatot a nemzethez. Egy gyár udvarán hallgatjuk a beszédet. A munka megállt erre a néhány percre, most mindenki a miniszterelnök szavait figyeli. Halálos csend van, csak a hangszóróból szálló komoly szavak visszhangzanak a nagy udvaron.
Eloszlatja a kétséget és megerősiti a lelkeket, éppúgy mint kint a fronton, amikor katonái voltunk, s amikor a kritikus pillanatban mindig feltűnt a hadseregparancsnok roppant arányos alakja, hogy irányítson és jelenlétével erősítsen. Mi, akik katonái voltunk odakinn, a harc mezején, tudjuk, hogy nem frázis beszédének ez a mondata:
– A veszély pillanatában, szokásomhoz híven, a legsürgősebb teendő színhelyén mindenkor magam is ott leszek.

– írja a korabeli magyar sajtó.

Sajnos a kormányfő elhivatottsága nem volt elegendő fő feladata, a kiugrás sikeres végrehajtásához. Már csak azért sem, mert Horthy nem merte megkockáztatni a kormányváltást anélkül, hogy ne egyeztetett volna Edmund Veesenmayerrel, a birodalom teljhatalmú megbízottjával.

Lakatos Géza (Wikipedia)

Német, nyilas, orosz fogság

Bár tárgyalásuk eredményeképp döntően a magyar szempontok érvényesültek, a Lakatos-kormányban megőrizhette tárcáját Sztójay két minisztere: Jurcsek Béla földművelési és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter. A két politikus pedig folyamatosan tájékoztatta Berlint a magyar kormányüléseken történtekről, így természetesen a fegyverszüneti tárgyalásokról is.

A kiugrási kísérlet 1944. október 15-én órák alatt megbukott. A németek Lakatost is letartóztatták: előbb a nyilasok sopronkőhidai börtönébe zárták, majd Sopronba internálták. Innen a Vörös Hadsereg “szabadította” meg, de csak azért, hogy Kiskörösön tartsák fogva, és vallassák. A népbírósági perekre végül csak tanúként idézték be, de a kommunista Magyarországon Horthy egykori tábornoka semmi jóra nem számíthatott.

1949-ben megvonták nyugdíját, birtokait elvették, a “kiugrás miniszterelnöke” idős korára gyakorlatilag nincstelenként, illusztrátorként és kelmefestőként tartotta el családját.

Rokonai 1956-ban Ausztráliába emigráltak, lakatos Géza 1965-ben kapott engedélyt, hogy kövesse családját. Itt, Adelaide városában érte a halál 77 esztendősen 1967. május 21-én.

(Kiemelt kép: magar honvédek 1944-ben. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Picture taken on June 25, 2013 in Aachen, western Germany, shows British actor and UNICEF Goodwill Ambassador Roger Moore and his Danish wife Kristina Tholstrup waving from a carriage as they visit the CHIO World Equestrian Festival.
Moore, who will forever be remembered for playing the womanising superspy James Bond, died May 23, 2017, aged 89, his family announced in a statement. / AFP PHOTO / dpa / Henning Kaiser / Germany OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.