Tudomány

Semmit nem tett – ezért végezték ki Sztójay Dömét

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 08. 22. 13:00

Azért lőtték le, mert nem csinált semmit. Ennél nagyobb bűnt pedig magyar miniszterelnök 1944. március 19. után nehezen követhetett el hazája ellen.
Korábban a témában:

A későbbi kormányfő 1883-ban született a délvidéki Versecen Dimitrije Sztojakovich néven. Nem vádolhatjuk azzal, hogy életét szilárd elvek és erkölcsök béklyóiban élte. Tudatosan készült a katonai pályára, az I. világháborúban több hadszíntéren is szolgált, majd a főparancsnokság hírszerző-kémelhárító osztályára helyezték.

Posztján maradt a forradalmak idején is, a kémelhárítás munkáját erősítve szolgálta a tanácsköztársaságot is, majd belépett Horthy nemzeti hadseregébe. Az 1920-as évek elején már a hírszerzés-kémelhárítás egyik vezetője volt. Először a berlini magyar nagykövetség katonai szakelőadójaként került Berlinbe 1925-ben, két évvel később katonai attasénak nevezték ki.

Ekkorra már szerb neve igencsak kényelmetlen lett, így hát Sztójay Dömére magyarosított.

1935-ben altábornaggyá léptették elő, nyugdíjazták, és Horthy még ebben az évben rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter rangban a berlini külképviselet élére nevezte ki – írja a Múlt-kor.hu. Kilenc évig volt berlini követ, eközben mindent megtett azért, hogy Magyarországot a németek mellé állítsa.

A nácik “lakája”

Őszintén csodálta a Harmadik Birodalmat, és a német vezetés is megbízott benne. Azt tartották róla, sokkal inkább a náci Németország érdekeit képviselte, mint saját hazájáét – a történészek gyakran nevezik őt magyar Quislingnek.

Magyarország német megszállása, 1944. március 19. után – a németek “javaslatára” – Horthyk Imrédy Béla és Sztójay Döme közül választhatta ki az új kormányfőt. A kormányzó Sztójait nevezte ki. Bízott egykori tábornoka lojalitásában, és úgy vélte, a gyenge akaratú, befolyásolható embert könnyebben tudja majd irányítani.

Részben igaza is lett. Március 22-től a külügyet is irányító miniszterelnök valóban azt tette, amit mondtak neki – a németek.

Magyarországot gyakorlatilag teljes egészében kiszolgáltatta, kifosztotta a Harmadik Birodalom igényei szerint, mindent megtett, ami addig így vagy úgy, több vagy kevesebb sikerrel, de a magyar kormányok mindig is igyekeztek elkerülni.

  • Újabb honvédcsapatok indultak a frontra.
  • A magyar gazdaságot teljes egészében a németek szolgálatába állították.
  • Az SS szabadon toborozhatott a hazai németek soraiból.
  • Sztójay sorba léptette életbe a németek által régóta követelt zsidóellenes intézkedéseket a sárga csillag kötelezővé tételétől a zsidók kifosztásán, gettósításán keresztül a deportálásokig.
Sztójay Döme

Korrupció és erkölcsi züllés

A tekintélyes magyar politikusok felháborodtak. Bethlen István júniusban memorandumban hívta fel Horthy figyelmét: Sztójay eladja a németeknek az ország függetlenségét és gazdasági forrásait, embertelen eszközöket alkalmaz a zsidók ellen, tudatlan, korrupt kreatúrákat ültet fontos tisztségekbe, és általánosságban terjed “leghihetetlenebb korrupció és erkölcsi züllés”.

Sztójay hozzáállását jól példázza az is, hogy saját bevallása szerint tudott a németek tervéről, miszerint az ország németek lakta tolnai, baranyai és bácskai területeiből önálló délnémet államot kívántak létesíteni…

A kormányzó végül 1944. júliusában lépett: leállította a deportálásokat, majd leváltotta Sztójayt. Az akkor már nagybeteg exkormányfő ekkor visszavonult, a szovjetek elől Németországba menekült, ahol amerikai fogságba esett. Háborús bűnösként 1945. októberében adták ki Magyarországnak.

Bűne felér Szálasiéval

A vád szerint:

Sztójay cselekvősége abban állott, hogy a német utasításokat, parancsokat… alkotmányos mezbe öltöztette, haladéktalanul továbbította és végrehajtotta. Ezzel a tevékenységével végleg megfosztotta Magyarországot attól a lehetőségtől, hogy a szabad nemzetek közvéleménye előtt a valóságnak megfelelően, mint a német erőszak áldozata szerepeljen.

Miután a bíróság bűnösnek találta, Sztójayt és egykori kormányának két tagjával együtt golyó általi halálra ítélte:

Sztójayék bűne felér Szálasiék bűnével, az ő árulásuk segítette elő Szálasiék hatalomra jutását… A magyar Quislingek odadobták az országot a németeknek és idegen célok szolgálatában a pusztulás szélére vitték az országot.

A kivégzéseket 1946. augusztus 22-én hajtották végre a budapesti Markó utcai börtönben. Először Szász Lajos, majd Reményi-Schneller Lajos állt a kivégzőosztag elé, majd:

… Ugyanúgy, mint az imént, Reményi-Schneller holttestét hordágyra fektetik, friss homokot szórnak a homokzsákok elé, azután hozzák a legfőbb Qulslinget: Sztójay Dömét.
A közönség tüntetése fokozódik:
– Hitler lakája! Te hoztad a gyalázatot az országra! – kiáltják az emberek.
Pontban háromnegyed kilenc órakor a nácik elsőszámú szálláscsinálója is elnyerte földi büntetését

-írta a korabeli sajtó.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.