Tudomány

Gyógyszergyártásban segíthet a génmódosított E. coli

A Harvard Medical School kutatói George Church vezetésével újraírták egy baktérium szerkezetét, nagyjából 62 ezer helyen változtatva meg az eredeti génállományt.

A szakértők egyelőre nem hozták létre az élő, génmódosított E. colit, a felfedezés azonban így is hatalmas jelentőségű.

A kutatás arra mutatott rá, hogy a jövőben a veszélyes baktériumok akár hasznosak is lehetnek a világ számára. A genom átalakításával ugyanis egészen új biológiai funkciók és tulajdonságok jönnek létre.

Az újfajta technológia segítségével az élőlény egész DNS-szerkezete megváltozik. A módszer jóval biztonságosabb a korábbinál, mivel a módosított baktériumok nem kerülhetnek ki a laboratóriumból. Az átírt génállomány annyira eltér az át nem alakított szervezetektől, hogy egyszerűen nem tudják egymást leolvasni, ezzel pedig a szaporodás is ellehetetlenül.

A szakértők bíznak benne, hogy az átalakított baktériumok képesek lesznek gyógyszeralapanyagok előállítására. Az új organizmusok elképesztő ellenálló képessége arra is alkalmassá teszi őket, hogy némi finomítás után nagy mennyiségű bioüzemanyagot állítsanak elő.

Több mint 62 ezer ponton módosult az organizmus

Az élőlények építőelemeiben, a DNS-ben és RNS-ben nukleotidok találhatók. A láncokban hármasával állnak, ezeket nevezzük kodonnak. Egy-egy ilyen kodon egy-egy aminosavat kódol, ezek a fehérjék alapjai. A legtöbb szervezet 64 ilyen kodont használ, igaz, általában akad köztük felesleges, mert sokszor ugyanazt az aminosavat tartalmazzák.

A harvardi kutatók már korábban is kísérleteztek a kodonok átalakításával. Új kísérletükben sikerült az E. coli baktérium 64 nukleotid hármasát lecsökkenteni 57-re. A hét kodon kiválasztása után, összesen 62214 pont módosításával jött létre az új genom, a DNS-t végül 55 töredékben sikerült összefoglalni.

A kutatók következő célja az, hogy megvizsgálják: működőképes-e az új génállomány élő baktériumokban. Ha a kísérlet sikeres lesz, az átalakított E. colinak négy új aminosava lesz, melyek új fehérjéket hoznak majd létre.

(Via: Popular Science)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik