Tudomány

Sztálin nagy és hosszú háborút akart

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 08. 01. 16:30

A szovjet diktátor '39 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és a Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek - már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.
Korábban a témában:

A második világháború előestéjén a Szovjetunió és Németország megnemtámadási szerződést kötött, amelynek titkos záradékában megegyeztek Kelet-Európa egy részének felosztásáról. Ez volt az 1939. augusztus 23-án aláírt Molotov-Ribbentrop paktum, amire mind Hitler, mind Sztálin “időhúzásként” tekintett: , a náci-kommunista összecsapást nem akadályozhatta meg.

A szovjet diktátor 1939. augusztus 19-én beszédet mondott az SZKP Politikai Bizottsága előtt, amelyben az akkor még csak tervezett szerződés mellett érvelt. A National Geographic Világrengető beszédek, melyek megváltoztatták a világot című könyve alapján felidézzük Sztálin szavait.

Békeidőben a kommunizmus gyenge

Sztálin tehát a II. világháború kitörése előtt szűk két héttel azt mondta, meggyőződése, hogy a háború elkerülhető lenne, ha a Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötne Franciaországgal és Nagy-Britanniával. Ez esetben ugyanis Hitler békén hagyná a lengyeleket, és megegyezésre törekedne a nyugati hatalmakkal. E forgatókönyv további fejleményei azonban veszedelmesek lennének a Szojetunió számára.

Ha viszont a németekkel megnemtámadási szerződést kötnek, azok megtámadják a lengyeleket, a franciák és az angolok közbelépnek, nyugaton pedig nagy lesz a fejetlenség. Így a Szovjetunió időt nyer, és megválaszthatja a számára alkalmas időt a háborúba való belépésre.

Miért volt fontos Sztálinnak a háború? Mert az elmúlt húsz év tapasztalatiból megtanulta:

… békeidőben a kommunizmus nem elég erős ahhoz, hogy a hatalmat a bolsevikok ragadják meg. Ennek a pártnak az egyeduralma csakis egy nagyobb szabású háború alatt valósulhat meg.

Hosszú, kimerítő háború kell

Sztálin tehát a német ajánlat elfogadását, vagyis a háborút javasolta a politikai bizottságnak. Németország várható veresége után pedig “én az ország szovjetizálódására, kommunista hatalomátvételre számítok” – mondta. Persze “Szovjet-Németország” megteremtéséhez önmagában a német vereség nem lenne elég.

Ezért hát számunkra az lenne kívánatos, ha Németország minél tovább folytathatná a háborút. Így Anglia és Franciaország annyira meggyengülne, hogy már nem kerekedhetne felül a szovjetizálódó Németországon.

A tennivaló tehát nyersanyagokkal és utánpótlással segíteni Hitlert, persze csak addig a szintig, ami még nem gyengíti a szovjet gazdaságot és a Vörös Hadsereget. Ezzel egyidejűleg pedig aktív kommunista propagandát kell folytatni a nyugati országokban.

Legfontosabb feladatunk a francia hadsereg, rendőrség szétzüllesztése és demoralizálása lesz. Ha ezt az előkészítő munkát megfelelően végzik el, akkor Szovjet-Németország biztonságban lesz, és sor kerülhet Franciaország szovjetizálására is.

A Molotov-Ribbentrop paktum aláírása (Wikipedia)

A német győzelem sem nagy baj

Sztálin ezek után felvázolta azt is, mire számít német győzelem esetén. Ez ugyan jelentene némi veszélyt a Szovjetunió számára, de nem olyan nagyot és közelit, mint azt sokan gondolják.

Ha Németország győz, akkor túlságosan meggyengül ahhoz, hogy még jó évtizedig megtámadhassa a Szovjetuniót. Előbb meg kell szerveznie Franciaország s Anglia megszállását, s talpra kell állnia.

Úgy vélte, francia földön még vereség esetén is erős marad a kommunista mozgalom, és ki fog törni egy kommunista forradalom, amelyet ki lehet aknázni:

… segítségére siethetünk Franciaországnak, és szövetségesünkké tehetjük, miként minden olyan államot is, amelyet a győztes Németország protektorátussá tesz. Ez előkészíti a talajt a világforradalom kirobbanásához.

Mondanivalóját összegzéssel zárta:

Elvtársak! Ismertettem önökkel a megfontolásaimat. Ismétlem, a Szovjetuniónak, munkásságunk hazájának az az érdeke, ha kitör a háború a Harmadik Birodalom és az angol-francia tömb között. Mindenképpen ennek a konfliktusnak az elhúzódására kell törekednünk, hogy mindkét fél kellőképpen meggyengüljön. Ezért igen fontos, hogy megkössük Németországgal a szerződést, majd azon legyünk, hogy a háború minél tovább tartson, ha már egyszer kitört. Meg kell erősítenünk propagandánkat a hadviselő országokban, hogy készen álljunk a háború végére.

 

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Debrecen, 2017. április 22.
A győztes Hosszú Katinka az 50 méteres hátúszás döntője után az úszók országos bajnokságán a Debreceni Sportuszodában 2017. április 22-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.