Tudomány

Magával vitte a törököt a halálba

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 07. 21. 17:00

Korábban a témában:

Mehmed szultán nagyszabású háborút tervezett 1456-ra, tavasszal hatalmas önbizalommal indult útnak. Kijelentette: reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben kívánja elfogyasztani. 1456. július 4-én ült le a reggeliző asztalhoz, vagyis ezen a napon kezdte meg a körülzárt Nándorfehérvár ostromát.

Meglehetősen nyugodt lehetett, 150 ezer katonájának mindössze Szilágyi Mihály hétezer vitézét kellett megtörnie a vár falain belül. Eleinte még abban is biztos lehetett, hogy Hunyadi János 12 ezer katonája és Kapisztrán János mintegy 30 ezer, gyenge harcértékű népfelkelője képtelen lesz áttörni a gyűrűt, külső és tétlen szemlélője lesz csak a harcnak.

A mélybe veti magát

Nem így lett, de történetünk most nem a nagy diadalról, hanem Dugovics Titusz közismert hőstettéről szól: 1456. július 21-én, az ostrom utolsó napján önmagát is feláldozva rántotta a mélybe a toronyra zászlót tűző törököt.

Mátyás király történetírója, Bonfini mester így beszéli el a hőstettet:

Emlékeznek egy zászlóval odalopakodó törökre, aki gyorsan kúszott fölfelé, a legmagasabb toronyra, hogy királyának jelvényét annak a csúcsára kitűzze, és ezzel bátorságot öntsön a többiekbe. Nyomban utánaered egy magyar, és mielőtt amaz a nemzeti zászlót ledobná, a torony tetején verekedni kezdenek. És mert a magyar másképp nem tudja megakadályozni, megragadja a törököt, és a legmagasabb csúcsról azzal együtt a mélybe veti magát.

Csakhogy Bonfini mester nem említi a vitéz nevét, ráadásul a történet visszaköszön nála egy későbbi, Jajca várát érintő ostrom leírásakor:

Megemlékeznek egy magyar ragyogó hőstettéről, aki észrevette, hogy egy török ki akarja tűzni a császári jelvényt az egyik toronyra, mire a magasból a támadóval együtt levetette magát a mélybe, hogy továbbra is Corvinus zászlaját lássa mindenki.

Létezett a hős

Furcsa az is, hogy későbbi szerzők nem említik a jelenetet, de még azok sem, akik sokat merítettek a mester munkájából. Mi történhetett?

Feltehetően a magyar történeti emlékezett megőrzött egy vitézt, aki valahol, lehet, épp Nándorfehérvárott valóban élete feláldozásával akadályozta meg a török zászló kitűzését. A neve azonban feledésbe merült.

Aztán lassan a hőstett is, mígnem a XVIII. század végén a népszerűsítő munkák ismét “felfedezték”, és szereztek neki egyre nagyobb ismertséget. Neve még ekkor sem volt, ezzel a szepességi szász származású Johann Karl Unger ajándékozta meg a nándorfehérvári hőst a XVIII-XIX. század fordulóján: Körmendi János. Hogy ezt honnét vette, rejtély, valószínűleg Unger maga találta ki.

Dugovics Titusz

Aztán 1824-ben jött Döbrentei Gábor cikke: Dugovics Titus, ki magát, csak hogy Nemzete győzzön, halálra szánta. Döbrentei 1815-ben járt Szombathelyen, ahol a vármegye egyik esküdtje, Dugovics Imre megmutatta neki Mátyás király egy 1459-es adománylevelét, amelyben a király Dugovics Titusz fiának, Bertalannak adományozta a Pozsony megyei Tejfalut.

Egy másik, 1588-ban kelt oklevél, Titusz nándorfehérvári hőstettére utalt, egy Bercsényi Miklós aláírását viselő levél pedig így fogalmazott egy bizonyos Dugovics Györgyről:

… kinek Tit Eleje Belgrádi toronnál Magyar mód el holt.

Döbrenteit meggyőzték a bizonyítékok, munkája révén pedig Dugovics Titusz neve máig elválaszthatatlanul összeforrt a nándorfehérvári hőssel. Azóta kiderült, hogy a Dugovics Imre által bemutatott dokumentumok mindegyike hamisítvány volt.

Miért hamisított? Nem tudni pontosan, de minden bizonnyal összefüggésben állhatott azzal a perrel, amely épp akkoriban folyt, és nemességét, ezzel együtt adómentességét, előjogait kérdőjelezte meg.

A lényeg tehát, hogy feltehetően létezett egy magyar hős, aki a zászlót kitűző törökkel együtt ugrott a halálba, de ezt az embert biztosan nem Dugovics Titusznak hívták.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Brüsszel, 2013. március 14.
Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke (b) és Angela Merkel német kancellár beszélget az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójának első napján Brüsszelben 2013. március 14-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.