Tudomány

Atom Anti sírna örömében, ha látná ezt a merevlemezt

A tévéken, a telefonokon és az autókon kívül minden egyre kisebb - most pedig itt a klóralapú merevlemez, ami igazi csoda a maga nemében.

Az elmúlt évtizedek egyik legjellemzőbb trendje az volt, hogy minden egyre kisebb lett, miközben a kapacitás nőtt. Oké, a mobiltelefonok esetében ebből csak az egyik igaz, mert bár volt egy időszak, amikor a kézi súlyzónak is beillő Motorolák felől az egyre kisebb és kecsesebb formák felé haladtunk, ám amint bejött az okostelefon éra, rögtön elkezdtek nőni a kijelzők. Vannak azonban olyan szegmensei a tech iparnak, ahol továbbra is tart a méretcsökkenés.

Holland kutatók kitartó munkával atomi méretű merevlemezt hoztak létre, ami azt jelenti, hogy mindössze néhány négyzetcentiméteren elfér 500 terabitnyi adat. Akinek azonban ez nem mond semmit, annak jobban érthetővé válik az, ha úgy szemléltetjük, hogy egy postai bélyegzőnyi felületen elfér az összes, valaha az emberiség történelmében írt könyv. A Sander Otte és kollégái által a Delft Egyetemen fejlesztett merevlemez a teljes Kongresszusi Könyvtár (USA) anyagát egyetlen 0,1 milliméteres vastagságú kockának megfelelő méretben tartalmazná.

merevlemez

Annyit azonban érdemes tudni, hogy bár egy kicsit lassú, mégis hatalmas lépés a felhasználóbarát fejlesztések irányában. Ahhoz azonban, hogy mindez megfelelően tudjon működni, Otte és csapata klóratomot helyeztek réz felületre, és így jött létre a tökéletes négyzetrács, amelyen lyuk keletkezik, ha egy atom hiányzik. Ez a konfiguráció alkalmas arra, hogy bináris kapcsolatot hozzon létre, és ez az alapja a digitális adattárolásnak. Egy igazán hegyes tű használatával mikroszkópon keresztül a kutatók képesek voltak egymás után helyezni az atomokat, és végül összeállt a rendszer, ami ilyen kis helyen képes ennyire sok adatot tárolni.

Nagyon persze nem érdemes belelkesedni, mert a technológia most még csak kísérleti körülmények között működik. Az atomi szintű adattároláshoz nagy hatásfokú hűtésre, nagyon alacsony hőmérsékletű és magas nyomású környezetre van szükség, de itt nem is ez a lényeg, hanem az elméleti lehetőség. Képzeljük el, hogy a jövőben az addig Országháznyi adatközpontok helyett egyetlen gyufásdoboz méretű helyen elfér az összes adat, amire valaha szükségünk lehet. Vagy azt, hogy soha többé nem lesz probléma a mobilos adattárolás és egyszer majd elfelejtjük, hogy az Apple valamikor 16 gigabájtos iPhone-okkal szúrta ki a vásárlók szemét.

Az eljárás jobb megértéséhez érdemes megnézni ezt a szemléletes videót, majd utána drukkolni a holland tuósoknak, hogy minél gyorsabban haladjanak a fejlesztésekkel:

Ajánlott videó

Olvasói sztorik