Tudomány

Molotov: ugyanez a sors vár Hitlerre is

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 06. 22. 16:00

Korábban a témában:

A két aláíró külügyminiszter neve után Molotov-Ribentropp paktumként vonult be a világtörténelembe az a dokumentum, amelyben 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést kötött egymással a két totális diktatúra, a náci Németország és a kommunista Szovjetunió. Egy titkos záradékban pedig felosztották egymás között Lengyelországot, és szovjet érdekszférának minősítették a Baltikumot, valamint Beszarábiát.

Miután Hitler 1939 szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, a Vörös Hadsereg 17-én keletről tört be, elfoglalta a megállapodásban szereplő területet. Látszólag minden a legnagyobb rendben volt, a két ország viszonyában, ám a színfalak mögött mindkét fél bizonytalan volt.

A Führer annyira tartott egy esetleges brit-szovjet összefogástól, hogy 1940 decemberében parancsot adott a keleti villámháborúról szóló Barbarossa-terv kidolgozására.

Nem volt ez új gondolat, Hitler már a Mein Kampfban írt a Szovjetunió elleni “keresztesháború” szükségességéről: el akarta pusztítani a bolsevizmust, a német “életteret” pedig az Uralig tágította volna.

Ostwärts Brest-Litowsk  Bildberichter: Ehlert
Archiv-Nr.: 80/23,25  Datum 20.9.39
Erstes Zusammentreffen deutscher und russischer Truppen
Als Erwiderung eines Beusches des Politischen Kommissars Borowenskij bei dem Kommandierenden General des XIX. AK, General der Panzertruppen Guderian, in Brest-Litowsk, suchten deutsche Truppen die Vorhut der russischen Armee ostwärts Brest-Litowsk auf. Die Gespräche wurden zwischen den Soldaten in kameradschaftlicher Weise geführt.
Zensurvermerk: Zensiert

ADN-TEXT
ADN-ZB/Archiv
II. Weltkrieg 1939-45, Der Feldzug in Polen; September 1939
Deutsche Soldaten im Gespräch mit sowjetischen Offizieren in einem Panzerregiment der Roten Armee östlich von Brest-Litowsk. Sie erwidern einen Besuch des sowjetischen Kommissars Borowenskij am selben Tag beim Kommandierenden General des XIX. Armeekorps Heinz Guderian in Brest-Litowsk.
Aufnahme: [Max] Ehlert
Német és szovjet katonák barátkoznak Lengyelországban (Bundesarchiv)

Példátlan hitszegés

Sztálint mégis gyakorlatilag készületlenül érte, amikor 1941. június 22-én megindult a világtörténelem legnagyobb méretű offenzívája. Három és félmillió katona, 2500 harci repülő és háromezer harckocsi tört be a Szovjetunió területére. Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyminiszter ezen a napon a rádión keresztül szólt a lakossághoz.

Szovjet állampolgárok! A szovjet kormány és vezetője, Sztálin elvtárs felhatalmazott engem, hogy a következő bejelentést tegyem

– olvashatjuk Molotov első szavait a National Geographic Világrengető beszédek, melyek megváltoztatták a világot című könyvében.

Ma hajnalban 4 órakor bármilyen előzetes követelés és hadüzenet nélkül német csapatok támadták meg országunkat, a Szovjetuniót. […] A hazánk elleni támadás példátlan hitszegés a civilizáció történetében. Annak ellenére követték el ugyanis, hogy megnemtámadási szerződést kötöttünk Németországgal, melynek pontjaihoz a szovjet kormány mindeddig híven tartotta magát.

Elmondta, hogy a németeknek semmi okuk nem volt az agresszióra, mert a Szovjetunió betartotta a szerződést – mondta, majd: “Ezért a barbár támadásért egyedül Németország fasiszta vezetői a felelősek. ”

A támadót utoléri végzete

A moszkvai német nagykövet csak fél hatkor, vagyis jóval a hadművelet megindítása után jelentette neki, hogy Németország háborút indít a Szovjetunió ellen, válaszul a Vörös Hadsereg csapatösszevonásaira a német határ közelében. Molotov válaszában leszögezte, hogy mivel a németek semmiféle hivatalos igénnyel nem lépett fel korábban, a Szovjetunió pedig békés állásponton volt, a maguk részéről agresszornak tekintik Németországot.

Nem először esik meg velünk, hogy ilyen ádáz ellenség támadását kell visszavernünk. Napóleon ellen Oroszország már fölvette a harcot hazájáért, s a támadót utolérte végzete. Ugyanez a sors vár Hitlerre is, aki féktelen vakmerőségében új keresztes hadjáratot hirdetett országunk ellen. […] A kormány arra szólít föl benneteket, szovjet állampolgárokat, hogy még hívebben kövessétek a dicsőséges bolsevik pártot, a szovjet kormányt és nagy vezetőnket, Sztálin elvtársat. Igaz ügyért küzdünk, és a győzelem a miénk lesz.

Csaknem 25 millió szovjet katona és civil életébe került, de végül tényleg győztek – a Szovjetunió nélkül, egyedül a nyugat lehet, nem tudta volna elpusztítani a nácizmust. Az már más kérdés, hogy a háború után Sztálin rendszere újabb, példátlanul kegyetlen és gonosz fejezetet nyitott a civilizáció történetében.

(Kiemelt kép: Molotov és Hitler a Pravda 1940. november 18-ai számának címlapján. Forrás: Wikipedia)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.