Tudomány

De tényleg: miért van minden térképen észak felül?

24.hu
24.hu

2016. 06. 21. 16:15

Miért van minden térképen észak felül? - erre a kérdésre keresi a választ Caroline Williams a BBC-n megjelent cikkében. Szerinte nincs semmilyen jó, tudományos oka, hogy északot gondoljuk a világ tetejének, ez egy emberi konstrukció, nem pedig természeti. De akkor miért követjük mégis ezt a formát?
Korábban a témában:

Miért van minden térképen észak felül? – erre a kérdésre keresi a választ Caroline Williams a BBC-n megjelent cikkében. Szerinte nincs semmilyen jó, tudományos oka, hogy északot gondoljuk a világ tetejének, ez egy emberi konstrukció, nem pedig természeti. De akkor miért követjük mégis ezt a formát?

A tájékozódás a túléléshez alapvetően szükséges tulajdonság, így nem csoda, hogy amióta világ a világ, az emberek térképeket készítenek. Az első ilyen törekvések tizennégyezer éve kezdődtek, kaparások formájában a barlangfalakon. Éppen ezért fura, hogy csak alig pár száz éve állt be az a többé-kevésbé általánosan elfogadott és követett állapot, hogy északot rajzoljuk a felső égtájnak.

Williams a Queen Mary Egyetemen tanító Jerry Brotton professzort is megszólaltatta cikkében, aki szerint északot nagyon sokáig egyáltalán nem helyezték a térképeken felülre, mert onnan jött a sötétség, és ugyanezen a logikán haladva nyugat sem lehetett a felső égtáj, mert ott meg nyugszik a nap.

A régi térképeken nem észak volt a nyerő

Ennek ellentmondanak a kezdeti kínai térképek, amik mégis északot helyezték felülre, de ez többnyire azért történt, mert azt gondolták a kiindulópontnak, egyébként pedig délre gondoltak jó, kívánatos irányként. A másik ok, hogy ezeken a térképeken a kínai császárt is ábrázolták, aki északon élt, őt pedig muszáj volt a térkép tetejére rakni, mert csak így lehetett ábrázolni az alá-fölérendeltséget.

Az egyiptomiak déllel kezdték, majd keletet tették észak helyére, mert ott kelt a nap, korai iszlám térképeken pedig dél volt felül, mert a muszlim csoportok nagyrésze Mekkától északra élt, és a térképeket úgy valósították meg, hogy mindig a szent városra kelljen felnézni (ez kicsit a császáros logikára hajaz). Az ekkor készült keresztény térképeken pedig az egyiptomi mintához hasonlóan gyakran ugyancsak kelet volt felül.

Fotó: Wikipedia Kattintson a nagyobb képért!
Fotó: Wikipedia
Kattintson a nagyobb képért!

Könnyű lenne a nagy földrajzi felfedezések hajósaira kenni az egységes északi modellt, ha már sokan közülük a sarkcsillag segítségével tájékozódtak, de Button szerint Columbus például keletet tartotta a világ tetejének, és a Paradicsom lebegett a szeme előtt, amikor elindult felé. Ezidőtájt terjedtek el a portolántérképek, amiken pedig nem volt kitüntetett irány, se fent vagy lent, csak helynevek, tájékozódási pontok, és rengeteg vonal, és hajózás közben forgatni lehetett őket tetszés szerint.

Fotó: Wikipedia

A nagy változás, és észak mindenki által követett felülre helyezése inkább a Ptolemaiosz munkái alapján dolgozó Gerardus Mercator geográfus nevéhez köthető. Ő volt az, aki az 1500-as évek közepén elkészítette korszakalkotó világtérképét, ami a jelenleg is elfogadott égtáj-irányokat alkalmazta, és amiben bár voltak hibák, annyira jól sikerült, hogy minden későbbi térkép követte.

De Button szerint ő sem gondolt északra gyengéd érzelmekkel.

Hogy miért használta mégis ezt a felosztást, azt nem tudjuk biztosan. Simán lehet, hogy csak azért, mert akkoriban az európaiak mentek nagyot a felfedezésekben, és főként az északi félgömb Amerikája volt a kívánatos úti cél, ezt a nézetet pedig kénytelenek voltak átvenni más népcsoportok is.

Észak, mint a világ teteje azóta annyira beleragadt az emberek fejébe, hogy a NASA az első, űrből készült fotót a földbolygóról kénytelen volt megfordítani, mert félt, hogy az emberek túlságosan megzavarodnának.

Fotó: NASA

A csillagászat sem ad magyarázatot

Ha már világűr. Valószínűleg mindenkinek megvan az az általános ábrázolás a naprendszerünkről, amin baloldalon van a hatalmas nap, jobbra haladva pedig jönnek a bolygói. Bár az igaz, hogy a Föld nagyjából a többi bolygóval megegyezően sorakozik egy irányba, de ezt az ábrázolást bármilyen irányból nézhetnénk akár úgy is, hogy a nap van a kép tetején, vagy éppen bal helyett job oldalán. És még az sem biztos, hogy ez a nagyjából megegyező irány szerinti sorakozás minden csillagrendszer bolygóira igaz. Amennyire pedig az asztronauták látják, az űrben nincs fel vagy le, nincs jó megfejtés.

Persze önmagában nem jelent problémát, ha van egy egységes rendszer, az időzónákat és a nyári meg téli időszámításokat is utálja mindenki. De az, hogy északra, mint fentre, délre meg mint lentre gondolunk, megmérgezheti azt, ahogy alapvetően viszonyulunk világunk működézéhez.

Ezért rossz, hogy észak egyeduralkodó

A pszichológia már régóta megfigyelte, hogy az emberek az észak-dél párost a fent-lent párral azonosítják, utóbbit pedig a jó és rosszal. Amikor egy elképzelt város térképét mutatják meg embereknek, és megkérdezik őket, hogy hol laknának szívesebben, akkor a nagy részük északra bök, ha pedig az a feladat, hogy különböző szociális státuszban lévő csoportokat helyezzenek el ebben a képzelt városban, akkor

északra szokták tenni a gazdag rétegeket, délre pedig a szegényeket.

Innen már talán nem nehéz eljutni addig a következtetésig, hogy az emberek kevésbé törődnek azokkal az országokkal, amik tőlük délre fekszenek.

A jó-rossz gondolatpár viszont egyszerűen feloldható a BBC cikkében megkérdezett pszichológus, Brian Meier szerint: csak meg kell fordítani a térképet, legalábbis ezt igazolják kísérletei. Az interneten sok olyan térkép van, ami délt teszi felülre (a leghíresebb talán McArthuré), és ezek szerint talán néha érdemes is rájuk nézni, ha éppen tervezgetjük, hova utazzunk, vagy csak ki akarjuk élni a bennünk rejlő földrajztudóst.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.