Tudomány

Inkább döntetlen volt Attila király “nagy veresége”

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 06. 20. 13:00

Korábban a témában:

Az V. század közepén III. Valentinianus császár uralkodása idején a Nyugat-Római Birodalom ügyeit a gyakorlatban Flavius Aetius, a tehetséges hadvezér és politikus, magister militum irányította. Aetius ifjú korában évekig élt túszként Rúga hun király udvarában, kiválóan megismerte a “barbárokat”, és barátságot kötött többek közt Attilával is.

Barátból ellenség

Később római karrierje építése során is komoly hun támogatást kapott, Attila király uralkodása idején pedig nagyrészt békében élt egymás mellett a hun és a római birodalom. Természetesen úgy, hogy Róma adót fizetett. Mégis, 451-ben a csatatéren találta magát szemben a két barát, Attila és Aetius.

Nem tudni, pontosan mi volt a casus belli, a hagyomány két történetet őrzött meg. Az egyik szerint az új bizánci császár “felbujtására” Valentinianus fel akarta mondani a hunoknak fizetett adót, ami ugye nem maradhatott megtorlás nélkül.

A másik szerint a császár nővére, Honoria, hogy szabaduljon egy idős szenátorral kötött házasságából, gyűrűt küldött Attilának – a királyi vér mellett pedig hozományul állítólag a nyugati birodalom felét ígérte. Miután a frigy meghiúsult, a lóvá tett vőlegény bosszúhadjáratot indított.

A késő-ókor legnagyobb csatája

A valóság magja valahol a kettő között lehet, a hunok megkísérelhették Galliát leszakítani a “haldokló” birodalomról, Róma pedig szabadulni akart a több irányból is szorongató barbár nyomástól. Attila vandál, gepida és egyes frank törzsek harcosaival kiegészülve indult nyugat felé, útja során számos várost feldúlt. A Képes Krónika szerint ekkor nyerte el mai nevét Strassburg:

… ostrom alá vette Argentina (Strassburg) városát, melyet addig egy római császár sem tudott megvívni: maga Attila megvívta, falait több helyen lerontotta, hogy bárki szabadon, nehézség nélkül bemehetett oda, s keményen megparancsolta, hogy ezt a falat az ő életében fel ne építsék, s hogy ezt a várost ne Argentinának, hanem Strassburgnak nevezzék ama sok útról, melyeket ő a falon nyitott.

Aetius Gallia déli részéről indult seregével, amelynek felét szövetséges germánok és frankok adták. A hírre Attila észak felé vonult vissza, a mai Troyes közelében, egy ma már meghatározhatatlan helyszínen Catalaunum mellett várta a rómaiakat. A hadak létszámát a krónikák erősen eltúlozták, de az biztos, hogy a késő ókor egyik legnagyobb csatja zajlott itt le.

Őrült vérengzés

Történészek ma úgy vélik, 35-50 ezer fős seregek csaphattak össze 451. június 20-án. Attila védekező taktikát választott, szekérvárat épített tábora köré, innen indított frontális támadást. Őrült vérengzés kezdődött:

A két sereg közt csak oly aprócska folyó kanyargott, hogy a víz még a beléhajított hajszálát is csak alig sodorhatta tovább; miután azonban ott megütköztek, emberek és állatok véréből oly óriási áradás támadt, hogy magával ragadta a szekeret kocsisával együtt, elsodort fegyvereseket, s a rohanó áradat nagy öldöklést művelt mindkét seregben. A régiek nem emlékeznek e világon még egy olyan rettentő és nagy csatára, melyet egy napon és egy helyen vívtak, mint az a csata, mely a nyugati királyok és Attila közt folyt le a catalaunumi mezőn.

Az alánok adták fel először, elhagyták Aetiust, de a római íjászoknak sikerült megakadályozni a hun előrenyomulást. Elesett a Róma mellett harcoló vizigót király, Theoderik is, de ez harcosait nemhogy letörte volna, inkább kettőzött erővel támadtak, és megfutamították a hun sereg széleit alkotó keleti gótokat.

Hun harcosok (Wikipedia)

Ez pedig Attilát visszavonulásra kényszerítette, a szekértáborba szorult vissza. Ekkor már leszállt a sötétség, és akkora volt a zűrzavar, hogy Thorismund, a vizigót király fia véletlenül a hun táborba vonult vissza, ami kis híján az életébe került. Aetius viszont nem vállalkozott az ostromra, visszavonult a római sereg is.

Ki győzött le kit?

A nyugati hagyomány a kora-középkortól kezdve a catalaunumi csatát a civilizáció nagy győzelmének tartja a pogány barbárság felett, de valójában Róma nem győzött.

A hunok pedig nem szenvedtek vereséget, az egészet tekinthetjük inkább egy erős döntetlennek. Tény azonban, hogy akkor és ott megállították Attila előrenyomulását.

Annyira nem beszélhetünk a hunok legyőzéséről, hogy a következő évben már Itália földjét dúlták, a stratégiai központnak számító Aquileiát ostromolták. A magyar krónikás hagyomány pedig egyértelműen győzelemről beszél:

Ebben a csatában a gótok nagy királya, Athalarik nevezetű is elesett; mikor vesztét megtudták a többi királyok, akiket meg nem öltek, futásban kerestek menedéket. Ama naptól a hunok és Attila király szíve elbizakodott, a föld kerekségét félelem töltötte el, és ennek hallatára számos ország adóval és ajándékkal szolgált neki.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.