Tudomány

Szent István móresre tanította a német császárt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 06. 10. 13:00

Korábban a témában:

Szent István uralkodásának első két és fél évtizedében igencsak baráti volt a magyar-német viszony. A király fiainak is német uralkodók nevét adta. Az 1002 előtt született Ottó fiát III. Ottó császár után keresztelték, kisebbik fiát pedig Henriknek nevezte el Henrik német király iránti tiszteletből.

A Henricus vagy Henrich alakból később alakult ki a latin Emericus és a magyar Imre név, vagyis a tragikus sorsú Szent Imre herceg eredetileg Henrik volt.

Német agresszió

István sógora, II. Henrik német-római császár 1024-ben elhunyt, vele pedig magva szakadt a szász dinasztiának. Utóda a száli-frank II. Konrád lett, aki erősen agresszív politikába kezdett szomszédaival szemben az egyetemes keresztény császárság megvalósítása érdekében. Először Orseolo Otto velencei dózsét taszította le, feltehetően ekkor került fia – Szent István unokaöccse – Magyarországra. Ő volt Orseolo Péter, István utóda.

II. Konrád alávetette a cseh uralkodót, és háborút indított lengyel földön, majd 1030-ban a magyar Királyság felé fordult. A casus belliről megoszlanak a vélemények, de német krónikák Konrád császárt teszik felelőssé megjegyezve, hogy a német-magyar viszony akkor már évek óta feszült volt. István legendája is így fogalmaz:

Ezután történt, hogy mikor jámbor Henrik, római császári felség, a boldog király barátja kiszenvedett, a császári hatalmat a germánok választásából Konrád kapta, ki a béke nyugalmát megtörve, egész Németország csapatait egyesítve ellenségként próbált rátörni Pannónia határaira.

Célja egyértelmű volt, hűbéri függésbe vonni Magyarországot. A fegyverek valószínűleg akkor kerülhettek elő, amikor a bajor herceg nagyarányú telepítésekbe fogott a képlékeny magyar-német határon, és elkergették az ottani magyar birtokosokat. Válaszul magyar porták indultak a birodalom területére, ezt használhatta fel a császár az általános támadás ürügyéül.

Szent István a Képes Krónikában (Wikipedia)

Az Örök Bíró segítsége

A császár betört a Dunántúlra, és az erdős-mocsaras területen haladt a Rába felé, miközben a csehet a Duna mellett érkezve elfoglalták Pozsonyt. A legenda szerzője, Hartvik püspök úgy tudja, Istvánt és országát isteni beavatkozás mentette meg. A támadás hírére ugyanis a király tanácsot tartott és Szűz Máriához fohászkodott.

Ha kedved telik benne, világnak úrnője, hogy örökséged e részét ellenség pusztítsa, s a kereszténység zsenge ültetvényét irtsa, kérve kérlek, ne róják fel az én renyheségemnek, hanem inkább akaratod rendelésének. Ha a pásztor bűnös, érdem szerint ő maga lakoljon, kérlek, ártatlan juhokat dühöd ne sújtson

– fogalmazott kezét, szívét az égnek emelve, majd hadai élén az ellenség fogadására indult.

Mindjárt másnap hírnök érkezett a germánok táborába minden egyes vezérhez, mintha a császár küldte volna, és parancsot adott át a visszatérésre. […] A császár pedig megrémült övéinek ennyire váratlan kudarcától, és tudakolta, miképpen történt a dolog. Mikor aztán megértette, hogy a hírnök, aki őket visszatérítette, valóban nem volt az ő híve, nem kételkedett, hogy ez Isten szándékából történt […] és azontúl országának megtámadásától tartózkodott, mert visszatartotta az Örök Bíró félelme.

Felperzselt föld

A valóságban az történt, hogy István a “felperzselt föld” taktikáját követve hátrált a németek elől, minden élelmet, utánpótlást elszállított, elpusztított a birodalmi sereg útjában. A császári had különben is nagyon megszenvedett a természeti akadályokkal már Győrig is, innentől viszont az éhezéssel is szembe kellett néznie. A züllött, meggyötört sereg láttán II. Konrád végül Esztergom alatt döntött úgy, hogy harc nélkül visszavonul. Ekkor lendültek támadásba a magyar lovasok, és gyakorlatilag megtizedelték a hátráló németet, még Bécset is elfoglalták.

A szétvert császárt végül fia, Henrik bajor herceg mentette meg, aki apja tudta nélkül kiegyezett a magyarokkal: a béke fejében a Lajta és a Fischa között húzódó területet átengedte Magyarországnak. Hódításnak nem volt ez sok, viszont történelmi tettként értékelhetjük, hogy a fiatal keresztény Magyar Királyság képes volt magát megvédeni, és megőrizte függetlenségét a roppant Német-Római Birodalommal szemben.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.