Tudomány

Monszun indult Magyarország felé

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 06. 08. 14:30

Tudományos szempontból a kifejezés nem teljesen korrekt, de a Medárd környéki nagy esőket hasonló körülmények idézik elő, mint a "valódi, nagy" trópusi monszunokat.
Korábban a témában:

A népi jóslat szerint, ha Medárd napján, azaz június 8-án esik, negyven napig esni fog. Ha pedig száraz az idő, hosszú aszályos időszak várható. Őseink megfigyeléseivel általában az a baj, hogy ritkán válnak valóra, ráadásul az ország területén csak elvétve egységes az időjárás.

Mégis, Medárddal sikerült tapasztalati úton megragadni egy nyár elején gyakori meteorológiai folyamatot, ezt nevezhetjük ma “európai nyári monszunnak”.

A meleg “behúzza” a hideget

Cséki Gergő, az Időkép.hu meteorológusa szerint viszont az elnevezés csak feltételes módban és idézőjelben használható, ugyanis a tudományos definíció szerint e jelenség nem a “klasszikus” monszun. Az ugyanis Dél-Ázsia és az amerikai kontinens óceánparti térségeire jellemző. Viszont Medárd környékén valóban bő csapadékot és viharokat hozó légköri folyamatok uralkodnak Európa felett. Nem véletlen, hogy átlag 70 milliméternyi esővel június a legcsapadékosabb hónap Magyarországon.

Miért? A június 21-ei nyári napfordulóhoz közeledve az északi féltekén a napsugarak egyre nagyobb szögben érik a felszínt, így egyre nagyobb az adott területre leadott hőenergia. Magyarul a felmelegedés. A meleg levegő felszáll, emelkedés közben pedig folyamatosan hűl, a magasabb légrétegekben kicsapódik a pára és megkezdődik a csapadékképződés.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

A felszálló levegő helyén nem maradhat vákuum a felszín közelében, az “űrt” valaminek ki kell töltenie. A vízfelszín lassabban melegszik fel, mint a talaj, ezért nyár elején az Atlanti óceán felett még hűvösebb – emiatt “nehezebb is” – még a levegő, ez áramlik a kontinens fölé – egyszerű fizika hatalmas léptékben, magyarázza a meteorológus.

Az óceáni levegő természetesen nedvesebb is, így felerősíti az Európa feletti csapadékképződést. Minél nagyobb a levegő páratartalma és minél erősebb a feláramlás a kontinens felett, annál hevesebb záporok, zivatarok alakulhatnak ki villámokkal, mennydörgéssel, özönvízzel.

Hétvégére komoly esők jönnek

Ahogy haladunk nyár dereka felé, az óceáni levegő egyre melegebb lesz, így az áramlás intenzitása is csökken, az egész folyamat szelídül. Azt persze nem mondhatjuk, hogy a “monszun után” menetrendszerűen betör a száraz meleg: július csapadékmennyisége csak 10 mm-rel tér el júniusétól, és viharok ekkor is bármikor kialakulhatnak.

Ami az idei évet illeti, Medárd elég korán jött – utal Cséki Gergő a május végén egész Nyugat-Európát eláztató nagy viharokra.

Ha akarjuk, ez belefér még Medárd “környékébe”, de ha úgy akarjuk, akkor nem. A lényeg, hogy tényleg létezik tudományos magyarázat a késő tavaszi, kora nyári csapadékos időjárásra.

Szerdán sehol nem várható eső, de a nyugati, nedves levegőt szállító ciklon nedvesebb levegője lassan felénk tart, szombaton és vasárnap jelentős csapadékra számíthatunk: Magyarország nagy területein eshet akár 20-40 milliméter eső is. Cséki Gergő szerint a modellek alapján most az látszik, hogy jövő hét szerdától kezdődhet az idei nyár első hulláma, pénteken már harminc fok feletti hőmérsékleteket mérhetünk.

Fotó: MTI/Kallos Bea
Fotó: MTI/Kallos Bea

A nyár egészére előre jelző CFS előrejelzési modell mind a három hónapra átlagos hőmérsékleti értékeket jelez. Ez persze nem azt jelenti, hogy idén nyáron nem lehetnek extrém meleg vagy hűvösebb időszakok – figyelmeztet a szakember.

Medárd püspök esővel büntetett

Szent Medárd a mai Franciaország északi részén, Vermandoisban született frank és gall-római nemesi családban 500 körül, e város püspöke volt, itt élte le egész életét. Jótékonyságáról, megbocsátó szelídségéről volt híres messze földön, több esetben még az őt magát kifosztó rablóknak is megbocsátott. Tisztelete Franciaországból terjedt el, a munkások, napszámosok, méhészek védőszentje, jó termésért, esőért, a szőlőért, foglyok szabadulásáért fohászkodnak hozzá.

Az időjárással való korai kapcsoltatát jelzi az is, hogy a néphagyomány szerint Medárd napján kezdődött a bibliai özönvíz is. A negyven napos jóslat pedig – azon túl, hogy a 40 egy bibliai szent szám – egy utólagos mondai magyarázatból származhat. E szerint egy önfeledten mulató társaság nem hallgatott Medárd püspök intelmeire, ezért ő 40 napos esőt bocsátott rájuk, amivel véget vetett a duhajkodásnak.

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.