Tudomány

Történelmi erődökben, városokban és palotákban forgatják a Trónok harcát

Lugosi Péter
Lugosi Péter

2016. 06. 05. 17:00

Azon, hogy a Trónok harca története a valóságban is lejátszódott eseményekből építkezik, vagy hogy a karakterek híres és hírhedt személyek vonásait örökölték, meg sem lepődünk. Azt azonban kevesen tudják, hogy a forgatás sokszor valódi várakban, kastélyokban és egyéb történeti jelentőségű helyszíneken zajlik.
Korábban a témában:

A Ward-kastély és Deres

A Trónok harca egyik legismertebb vára a valóságban egy kevésbé ismert kastély. Az észak-írországi Strangford falu közelében található épületegyüttes eredetileg Kildare earljeinek otthona volt, míg nagyjából 1570-ben meg nem vásárolta Bernard Ward.

A 16. század végén a család megkezdte a rezidencia kialakítását. 1590 körül épült fel az Öreg Ward-kastély Strangford Lough közelében, az 1720 körül felépített részt azonban később lebontották.

Érdekesség, hogy a sorozatban Deres rengeteg fallal és toronnyal jelenik meg, a valóságban azonban a kastélyhoz egyetlen toronyház, a gazdasági udvarban 1610-ben felépített védelmi objektum tartozik. A vár többi része utómunkával készül el.

A Ward-katély Fotó: Heritage Daily
Deres Fotó: Wikia

A Dunluce-vár és a Vas-szigetek

A sorozat Pyke-ja a valóságban egy igen tragikus történetű épület. A Vas-szigetek helyszínéül szolgáló Dunluce-vár szintén Észak-Írországban található,  Portballintrae és Portrush között. A ma is látható romok helyén már a korai kereszténység idején is állhatott egy erőd. Az épület egy külön sziklán áll, amely igen meredek, a szárazfölddel pedig egy híd köti össze – így valószínűleg igen jól védhető volt.

Az első ismert vár a 13. században épült fel itt, ennek átalakított változata többször cserélt gazdát, mire a 16. században a MacDonellekhez került volna. Egy helyi legenda szerint az épület konyhája egy nap a tengerbe zuhant, a katasztrófát egyetlen szolga élte túl. A történet ellenére a konyha még ma is látható, igaz, a 18. század során az északi fal valóban leomlott – ezért a várból kiköltöztek.

A látványt a Trónok harcában természetesen felturbózzák, további szirtek és tornyok kerülnek be. Egy dologban azonban nagyon hasonlít a sorozatban és a valóságban is látható helyszín: mindkettő igen viharos, és rengeteg zátony található a környékén. A 16. század végén például a spanyol Armada egyik legfontosabb hajója, a Girona süllyedt el a vártól nem messze.

A számtalan észak-írországi forgatási helyszín miatt egyébként igazi Trónok harca útvonalakat is szerveznek, az ilyen utakkal a Ward-kastély és a Dunluce-vár is látogatható.

A Dunluce-kastély Fotó: Game of Thrones Tours
Pyke Fotó: Wikia

Dubrovnik és Királyvár

A dalmáciai Dubrovnik – vagy régi magyar nevén Raguza – története hosszú időkre nyúlik vissza. Az “Adria gyöngyének” nevezett város helyén görög kolónia is létezhetett az ókorban, a rómaik hódítása idején viszont már egészen biztosan lakott volt.

A kulcsfontosságú kikötőváros a középkorban a Földközi-tenger kereskedelmének egyik központjává vált, a 15. és 16. század közt még Velencével is felvette a versenyt.

1358-ban, a Velence elleni háborút lezárva Zárában írtak alá egy békét, melyben Raguza szimbolikus hűbéruraként és királyaként Nagy Lajos jelenik meg. A Raguzai Köztársaság egészen 1526-ig, a török hódításig volt a Magyar Királyság része.

A várost az évszázadok során rengeteg nép birtokolta, végül egy 1991-es népszavazás során a helyi lakosok többsége a horvát függetlenség mellett szavazott. A jugoszláv háború alatt az ellenséges csapatok a belvárost sem kímélték, több műemléken megmaradt a pusztítás nyoma.

Dubrovnik Fotó: Heritage Daily
Királyvár Fotó: Wikia

A Szent Lőrinc-erőd és a Vörös Erőd

A Tvrđava Lovrijenac, azaz a Szent Lőrinc-erőd Dubrovnik óvárosának nyugati falától nem messze található, egy 37 méter magas sziklán.

A védelmi épület a 11. század elején, mindössze három hónap alatt épült fel. Mikor Velence egyre erősödött, Raguza városát is a befolyási övezetébe akarta terelni. Éppen ezért az itáliai vezetők úgy döntöttek, egy erődöt építenek a ma is látható objektum helyére, hogy ellenőrzésük alá vonják a várost.

A helyiek azonban megtudták, mit terveznek a velenceiek, így igen gyorsan elkészítették saját erődjüket a kiszemelt sziklán. Mikor a velencei hajók odaértek, már csak falakat találtak, így kénytelenek voltak visszafordulni.

A sorozatban a Szent Lőrinc-erőd animáció segítségével változik a Vörös Erőd külső látképévé, sokszor azonban kisebb módosításokkal a vár belsőbb tereiként is feltűnik.

A Szent Lőrinc-erőd Fotó: Heritage Daily
Vörös Erőd Fotó: Wikia

Aït Benhaddou és Yunkai

A mai Marokkó területén található kszár – azaz erődített falu – a 12. és 16. század közt épült fel. A település egy domb lejtőjén áll, a magaslat tetején még egy 17. századi erőd romjai is megtalálhatóak.

A kszár egykor egy berber törzs központja volt, nagyjából ezren lakhatták. A település egy időben igen fontos szerepet látott el, hiszen ellenőrizte a Szaharán keresztül vezető kereskedelmi utakat.

A gyönyörű Aït Benhaddou több filmes szakember fantáziáját is megragadta, a Trónok harca mellett olyan alkotásokat forgattak itt, mint A múmia és a Gladiátor. A sorozatban a sivatagos környezet tökéletesen megfelelt Yunkai megjelenítésére.

Aït Benhaddou Fotó: Wikipédia
Yunkai Fotó: Wikia

Esz-Szavíra és Astapor

Essaouira, arabul Esz-Szavíra Nyugat-Marokkóban található, az Atlanti-óceán partján. A régészeti ásatások alapján a település helyén már évezredek óta élnek emberek, a közeli Mogador szigete igen jól védi a partot a viharoktól. A helyi hagyomány szerint a települést a karthágóiak alapították az időszámítás előtti 9. században, a legendából egyelőre csak a karthágói alapítás bizonyított.

Az ókorban a város rengeteg változáson ment keresztül, a Mogador-szigeten még római villa is épült. Ez az időszak igazán fontos volt a település életében.

Esz-Szavíra következő nagy fellendülése a 16. században, a gyarmatosítással kezdődött meg. Előbb a portugálok, majd a franciák érkeztek ide. A város mai képe a 18. század második felében, III. Mohamed marokkói szultán uralkodása alatt készült el.

Ekkor építették fel a mára fő látnivalónak számító erődöt is, amely a sorozatban Astaporként és a makulátlanok otthonaként jelenik meg.

Esz-Szavíra Fotó: Wikipédia
Astapor Fotó: Wikia

A Ricasoli-erőd és a Vörös Erőd kapuja

A Ricasoli-erőd 1670. és 1698. között épült fel, nevét a finanszírozó lovagról kapta. A máltai Kalkara településén található erőd a Johannita Rendet szolgálta, és a 17. század második felében megkezdődő máltai erődítőprogram miatt jöhetett létre. A védelmi funkciók ellátása mellett börtönként is kiemelt fontosságú objektum volt a szigeten.

A Ricasoli-erőd 1798-ban állta a sarat a francia támadókkal szemben, végül mégis megadta magát Napóleonéknak – a rend nagymestere ugyanis fogságba került. 1807-ben, már az angol uralom alatt, lázadó katonák egy csapata bezárkózott a falak mögé, és felrobbantotta a lőporraktárat, hatalmas kárt okozva.

A második világháborúban a modern ágyúkkal felszerelt erőd aktívan részt vett a térség védelmében, a harcok nyomai ma is megtalálhatóak az épületen.

A Trónok harcában az erőd kapuja a Vörös Erőd bejárataként jelenik meg, míg Kalkara városa sok Királyvárban játszódó jelenet hátterét biztosítja.

A Ricasoli-erőd főkapuja Fotó: Wikipédia
A Vörös Erőd Kapuja Fotó: HBO

Mdina és Királyvár

Az egykori máltai főváros helyén már az ókorban is létezett egy föníciai település. Később a rómaiak Melita néven átépítették, ekkor ez volt a sziget egyetlen települése. Az arab hódítás alatt a város a Medina nevet kapta, ekkor jelentősen megváltozott külseje.

Valószínűleg ekkor kezdődött meg a település területének csökkenése, amely a bizánci kor alatt folytatódott. A normannok uralma alatt kezdődhetett meg a városfal építése, amely a 15. században, az arab támadás során éppen csak átvészelte az ostromot.

Mdina a 16. században került a Johanita Rendhez. A nagymesterek palotát emeltek az erődhöz, és bár egy ideig védhetetlenné nyilvánították a várost, ráadásul Valetta építkezése is megkezdődött, a 18. századra mégis újra betelepültek Mdinába.

Az apró, nagyjából 300 lelkes település a Trónok harcában Királyvárként jelenik meg, főkapuja a sorozatból is ismerős lehet.

Mdina Fotó: Wikipédia
Az Istenek kapuja Fotó: HBO

Zafra vára és az Öröm Tornya

A spanyolországi Guadaljara község közelében található vár a 12. és 13. század között épült fel, homokkő felhasználásával. A korábbi római, vizigót majd mór terület 1129-ben került keresztény kézre. A vár bevehetetlenségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a 13. század során a kasztíliai király, III. Ferenc hiába ostromolta, egészen a reconquista 15. századi befejezéséig nem sikerült senkinek sem bevenni – pedig igen viszontagságos volt a spanyol történelem.

A magas tornyú erőd a Sierra de Calderos hegyláncában található, 1 400 méterrel a tengerszint felett. Az épület 1971-ig volt állami kézben, ekkor a már teljesen lepusztult várat Don Antonio Sanz Polo vásárolta meg, aki megkezdte a restaurálást.

A Trónok harcában a vár módosítás nélkül jelenik meg, méghozzá az Öröm Tornyaként, Bran Stark látomásában.

Zafra vára Fotó: Heritage Daily
Az Öröm Tornya Fotó: Wikia

A sevillai Királyi palota és a Dorni palota

A sevillai Alcázar alapjai erődként épültek fel a 9. században, két évszázaddal később egy kisebb helyi muzulmán taifa uralkodói bővítették ki, így vált rezidenciává. Az Almohád-dinasztia tovább építette a palotát a 12. században, majd a keresztény hódítás után újabb bővítések következtek.

Az épület egyediségét a különböző stílusok keveredése adja: egyszerre jelenik meg benne az iszlám hatás, a gótika, a reneszánsz, a barokk és a 19. század felfogása. Az évszázadok során szinte minden dinasztia otthagyta rajta a maga nyomát, így alakult ki ma is megcsodálható képe.

A Királyi palota felső szintje még ma is az uralkodóház tulajdonát képezi. Az alsó szint – ha épp nem a turisták tömegei foglalják el – a Trónok harca Dorni palotájának Vízi kertjeiként szolgál.

A sevillai Királyi palota Fotó: Heritage Daily
A Dorni palota Vízi kertjei Fotó: HBO

(Via: Heritage Daily)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Debrecen, 2016. szeptember 4.
Panelház ablakai csillognak napfelkeltekor Debrecenben 2016. szeptember 4-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.