Tudomány

Trianon: a franciák C-terve valósult meg

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 06. 04. 09:50

A trianoni határok megállapításánál a francia politikusokat nem gyötörték olyan dilemmák, mint a briteket. Kezdettől meg akarták fizettetni a “háború árát” a vesztesekkel, bár fennen hangoztatták az önrendelkezés elvét – ám azt alárendelték hatalmi érdekeiknek.

A háború jelentős francia területeket érintett és nagyon komoly pusztítást okozott. A társadalomban már csak ezért is erősen élt a bosszúvágy, sokkal erősebben, mint a britekben például. Ez persze politikusaikra is erősen hatott, a francia nagyhatalmi politika viszont még távolabbra nézett a múltba és a jövőbe egyaránt.

Trianon-sorozat

Trianon 96. évfordulóján négyrészes minisorozatban igyekszünk választ adni arra,

Zeidler Miklós történésszel, az ELTE egyetemi docensével, a téma szakértőjével beszélgettünk.

Csak a gyenge német a jó német

Az ország valójában a középkor végétől ellenséges viszonyban volt a német álamokkal. A fő ellenség eleinte Ausztria és a Habsburgok voltak, annak idején a franciák még a törökkel is hajlandók voltak szövetkezni ellenük. A XIX. században viszont a feltörekvő Poroszország, illetve később Németország vált Franciaország fő riválisává, de a lényeg, hogy továbbra is a “német elem” számított ellenségnek.

Az osztrákokkal szemben Franciaország mindig tudta picit javítani pozícióját, ám a poroszok ellen lassan visszaszorultak. Az első világháború volt hosszú idő óta az első olyan konfliktus, amelyből a franciák győztesen jöttek ki a németekkel szemben, és ezt megpróbálták maradéktalanul kiaknázni. Területeket vettek el Németországtól, óriási hadisarcot kényszerítettek rá, meg akarták előzni a revans lehetőségét, gyakorlatilag véglegesíteni akarták azt a helyzetet, azt a francia fölényt, ami kialakult 1918 végére.

Ez volt az a szempont, aminek Franciaország mindent alárendelt a békekonferencián. Németország “gyengén tartásához” természetesen meg kellett fosztani legfőbb szövetségesétől, Ausztria-Magyarországtól, és meg kellett erősíteni ellenségeit.

Elég egyértelmű e koncepció megvalósításának képlete: a Monarchiát fel kell darabolni, területeiből pedig a környező a kis államokat – Lengyelországról és a kisantantról van szó – kell felhizlalni, amelyeket Franciaország azonnal megpróbál saját érdekszférájába bevonni – magyarázza a történész.

A C-terv volt számunkra a legrosszabb

Érdemes megjegyezni, hogy a végül alkalmazott megoldás a francia külpolitika C-terve volt csak. Az A-terv szerint a britekkel és az amerikaiakkal kössenek egy katonai együttműködési szerződést, ami a legkisebb német megmozdulásra is életbe lép.

A B-terv az lett volna, hogy az ekkor megszervezett Nemzetek Szövetségében hozzanak létre egy katonai kontingenst, amit a békerendszer ellen lázadó országok ellen be lehet vetni. Mikor az amerikaiak ellenállásán ez is megbukott, a franciák logikus módon kisebb szövetségeseket kerestek maguknak: jött a már említett C-terv.

Színtiszta érdek, vaslogika volt ez, amit a XIX. századi francia hegemóniatörekvések eladhatósága miatt vontak be a szavak szintjén a népek önrendelkezésének és jogainak mázával.

Clemenceau magyar menye

Ha már itt tartunk, a köztudat számon tart egy pletykát, miszerint Georges Clemenceau francia miniszterelnöknek magyar menye volt, akivel annyira gyűlölték egymást, hogy a kormányfő már csak ezért is volt kíméletlen a magyarokkal szemben. Zeidler Miklós azt mondja, ez egyáltalán nem igaz. A politikus fiának felesége valóban magyar volt, de apósával kimondottan kedvelték egymást. Olyannyira, hogy amikor a pár elvált, Clemenceau a menyének adott igazat, és utána is ápolta vele a jó viszonyt.

Georges Benjamin Clemenceau 
1929

Egyébként is, a Tigris becenévvel illetett férfi kőkemény, profi politikus volt, akkor már legalább negyven éve a szakmában. Teljesen kizárt, hogy “családi szempontokat” emelt volna be Európa jövőjét meghatározó döntésekbe.

Minisorozatunk következő részében az Egyesült Államok és Olaszország álláspontját mutatjuk be.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.