Tudomány

Négy bolygót fedezett fel egy 22 éves egyetemista

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2016. 05. 30. 18:57

Négy eddig ismeretlen exobolygót (a mi naprendszerünkön kívül, idegen csillagok körül keringő bolygót, a szerk.) fedezett fel egy 22 éves kanadai egyetemista. Michelle Kunimoto az eredeti Star Trek sorozaton nőtt fel; Kirk kapitány és csapatának kalandjai miatt kezdett érdeklődni a csillagászat és a bolygókutatás iránt. Kunimoto a Brit-Kolumbiai Egyetem (UBC) hallgatója. Az évfolyamdolgozatára készülve átbogarászta a Kepler űrtávcső adatait: így bukkant rá az exobolygókra, köztük egy különösen érdekes „meleg Neptunuszra”, amelynek akár olyan holdjai is lehet, amelyen megtalálható a földönkívüli élet.
Michelle Kumimoto a Kepler űrteleszkóp adatait elemezve bukkant rá az eddig ismeretlen égitestekre.
Korábban a témában:

Négy eddig ismeretlen exobolygót (a mi naprendszerünkön kívül, idegen csillagok körül keringő bolygót, a szerk.) fedezett fel egy 22 éves kanadai egyetemista. Michelle Kunimoto az eredeti Star Trek sorozaton nőtt fel, Kirk kapitány és csapatának kalandjai miatt kezdett érdeklődni a csillagászat és a bolygókutatás iránt.

Kunimoto a Brit-Kolumbiai Egyetem (UBC) hallgatója. Az évfolyamdolgozatára készülve átbogarászta a Kepler űrtávcső adatait: így bukkant rá az exobolygókra, köztük egy különösen érdekes „meleg Neptunuszra”, amelynek akár olyan holdja is lehet, amelyen megtalálható a földönkívüli élet.

Olyan fénygörbéket (a csillagok fényességváltozását az idő függvényében ábrázoló grafikonok, a szerk.) kaptam, amelyeket már átnéztek a tudósok

mondta a Motherboardnak nyilatkozva a fiatal csillagász.

Kunimoto ún. „tranzitokat” kereset: a távoli csillagok fényének apró, periodikus pislantásait, amelyek arra utalnak, hogy rendszeres időközönként elhalad előttük egy égitest. Sikerrel, hiszen több olyan bolygót is kiszúrt, amelyeket a profi bolygóvadászok nem vettek észre.

Kettő közülük nagyjából akkora, mint a Föld. Egy Merkúr-méretű. Az utolsó pedig valamivel nagyobb, mint a Neptunusz. Ez a legérdekesebb

– sorolta.

Kunimoto azt is kiszámolta, hogy a Neptunusz-méretű bolygó 637 nap alatt kerüli meg a napját, és a lakhatósági zónában van. Így az sem lehetetlen, hogy van egy olyan holdja – afféle „Pandorája” –, amelyen kialakulhatott az élet.

A legtöbb bolygókutató nem tartja valószínűnek, hogy az olyan jégóriásokon, mint a Neptunusz vagy az Uránusz megjelenhetett volna az élet

– fejtegette Jaymie Matthews, az UBC fizikaprofesszora, Kunimoto témavezetője. Nem véletlenül, hiszen ezek nem olyan kisebb kőzetbolygók, amelyeken óceánok alakulhatnának ki.

A Neptunusz egy masszív planéta rengeteg hidrogénnel, metánjéggel és ammóniával – nem az a fajta hely, ahol leszállhatnánk

– magyarázta a tudós.

Több, mint valószínű, hogy a Kunimoto által felfedezett meleg Neptunuszon sincs élet.

De a mi naprendszerünkben a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak is kiterjedt holdrendszere van. Olyanok, mint egy miniatűr naprendszer

– tette hozzá a professzor.

Az óriásbolygók körül keringő holdak között több olyan is van, amely a csillagászok szerint akár az élet fenntartására is alkalmas lehet – mint az Enceladus, vagy a Titán. Sajnos, ahhoz még nem elég fejlettek a távcsöveink, hogy a távoli bolygók exoholdjait is szemügyre vehessük velük, de Matthews szerint ez csak idő kérdése.

Eddig még egyetlen exobolygó körül keringő holdat sem detektáltunk. De ami késik, nem múlik. A műszereink egyre érzékenyebbé válnak

– jelentette ki.

Ami Kunimotót illeti, neki egy másik álma is teljesült. Az UBC centenáriumi ünnepségén kedvenc hősével, William Shatnerrel találkozhatott, aki beszédet mondott az egyetemen.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.