Tudomány

Ezért álmos, ha esik az eső

Önnel is előfordult már, hogy esős időben alig tudott kikászálódni az ágyból? Megvan a magyarázata.

Az idei tavasz meglehetősen változékonyra sikerült: nyáriasan meleg, hideg-szeles és esős napok váltogatták egymást márciustól május végéig. Ilyenkor sokan panaszkodnak arra, hogy egyfolytában álmosak, és bár átfogó kutatás még nem készült erről a jelenségről, azért megvannak a tudományosan megalapozott okai, hogy miért érezzük magunkat fáradtnak, ha borús az idő.

Nagyon úgy fest, hogy az eső átveri az érzékszerveinket, ami miatt az agyunk úgy értékeli, hogy ideje nyugovóra térni.

Először is ott van, amit látunk – pontosabban az, amit nem látunk. A napfény hatására a szervezetünkben leáll annak a melatonin nevű hormonnak a termelése, amelytől esténként elálmosodunk. Igen ám, csakhogy ha esőfelhők takarják el az eget, nem jutunk elegendő napfényhez, ami kikapcsolja ezt a természetes ébresztőórát.

Ahogy Naomi Rogers, a Central Queensland University  kronobiológusa fogalmazott a Sydney Morning Heraldnak adott interjújában, ha reggel napsütés helyett szemerkélő esőre ébredünk, a testünk egész egyszerűen nem kapja meg a kellő ösztönzést ahhoz, hogy „nappali üzemmódba” kapcsoljon.

Az esőillat szintén álmosító lehet. Száraz időben a növények küönféle olajokat választanak ki, vélhetően azért, hogy leállítsák a magérést, amíg azok kifejlődéséhez megfelelőek nem lesznek a körülmények.

Esőben ezek az olajok a talajba kerülnek, ahol elkeverednek egy, az ott élő baktériumok által termelt vegyülettel, a geozminnal, és megszületik a mindannyik által jól ismert „földes” illat.

Ugyanezt az illatot érezzük akkor, amikor tavasszal a kertünkben átforgatjuk a termőföldet. Vihar után időnként ózonszagot is érezhetünk, ez a háromatomos molekula akkor jön létre, amikor a villámok hatására szétesnek, majd újra összeállnak az oxigénatomok. Az ózon csípős szagát egyesek a klóréhoz, míg mások a fehérítőhöz vagy a frissen mosott lepedőkéhez hasonlítják.

Az eső zaja szintén nyugtató, álmosító hatású lehet.

Az esőcseppek ritmikus dobolását „rózsaszín zajnak” hívják, és a fehér zajhoz hasonlóan valamennyi az emberi fül által érzékelhető frekvenciát magába foglalja. Igen ám, csakhogy míg a fehér zaj valamennyi frekvencián ugyanolyan hangerővel szól, addig a rózsaszín az alacsony frekvenciatartományokban hangosabb, ami egyes kutatások szerint lassítja az agyműködést, és ezzel jobb, pihentetőbb alvást biztosít.

Az, hogy reggel nehezebben ébredünk, friss földszagot érzünk és zsongító esődobolást hallgatunk, bőven elég ahhoz, hogy úgy érezzük, legszívesebben azonnal visszabújnánk az ágyba. Sajnos, hiába a fent sorolt tudományos érvek, csak kevesen tehetik meg, hogy rossz időben átaludják a napot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik