Tudomány

Lélegzetelállító fényképet készített a Marsról a Hubble

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2016. 05. 23. 14:07

Fénylő sarki jégsapkák és a rozsdaszín felszín felett gomolygó felhők mutatják, hogy a Mars ma is egy dinamikusan változó, saját időjárással rendelkező bolygó – a Hubble Űrteleszkóp fotója május 12-én készült, amikor bolygószomszédunk 80,4 millió kilométerre közelítette meg a Földet.
A NASA űrtávcsövének felvételén a vörös bolygó több érdekes részlete is jól megfigyelhető.
Korábban a témában:

Fénylő sarki jégsapkák és a rozsdaszín felszín felett gomolygó felhők mutatják, hogy a Mars ma is egy dinamikusan változó, saját időjárással rendelkező bolygó – a Hubble Űrteleszkóp legújabb fotója május 12-én készült, amikor bolygószomszédunk 80,4 millió kilométerre közelítette meg a Földet.

A fénykép meglepő részletességgel mutatja meg a bolygót: a jobb oldalon látható sötét régió például a Syrtis Major Planitia, az egyik első marsi képződmény, amit a csillagászok azonosítani tudtak, még a 17. században. Ma már tudjuk, hogy egy hatalmas, inaktív pajzsvulkán, amelynek csúcsát, ahogy a képen is látszik, délutánonként vastag felhőpárna koszorúzza.

Fotó: NASA

A Syrtis Majortól délre fekvő ovális képződmény a Hellas Planitia medence. A több mint 1700 kilométer széles, 8 kilométer mély kráter egy 3,5 milliárd évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás során keletkezett.

A felvétel közepén látható, hatalmas narancsszínű terület az Arabia Terra: az északi féltekén fekvő, nagy kiterjedésű síkföld, helyenként több mint 4500 kilométer széles, és a bolygókutatók szerint a Mars egyik legrégebbi területe. Az erősen lekopott síkföldet kráterek és kanyonok tarkítják, amelyek közül több egészen a jóval távolabbi alföldekig vezet.

Az Arabia Terrától délre, az egyenlítővel párhuzamosan fut kelet-nyugati irányban a Sinus Sabaeus és a Sinus Meridiani. Ezeket a területeket sötét vulkanikus kőzet és homok borítja, és már az első bolygókutatók térképein is szerepelnek.

A déli sark felett kiterjedt felhőtakaró látható. Mivel a Mars északi féltekéjén éppen nyár van, a sarki jégtakarós is jelentősen visszahúzódott. Ezen a féltekén szállt le a NASA több szondája is: köztük a Viking (1976-ban), a Pathfinder (1997-ben) és a még mindig működő Opportunity is. A Spirit és a Curiosity a bolygó túloldalán landolt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.