Tudomány

Szép-szép, de otthonra nem kéne: kiderült, miért hosszú a nyaka a zsiráfnak

24.hu
24.hu

2016. 05. 20. 16:21

A történelem során először sikerült elkülöníteni a zsiráf, és annak legközelebbi rokonának, az okapinak a genomját. Ezzel olyan nyomok kerültek elő, melyek megmagyarázhatják a híresen hosszú nyak evolúciós okát.
Korábban a témában:

A zsiráfok magassága, amely a hosszú lábakkal és a nyakkal együtt akár a 6 métert is elérheti, évezredek óta ejtik ámulatba az embert. A Douglas Cavener és Morris Agaba által vezetett kutatócsoport Tanzániában próbált a rejtély megoldására bukkanni.

A zsiráfok egyedi evolúciós fejlődése már Charles Darwinnak is fejtörést okozott az 1800-as években. Hogy mást ne is említsünk, a kifejlett állatok szívének kétméteres magasságba kell pumpálnia a vért, hogy agyuk ellátása megfelelő legyen. Ez úgy lehetséges, hogy a faj szívének bal kamrája igen fejlett, ráadásul vérnyomása is kétszer akkora, mint a legtöbb emlősnek.

Hogy magyarázatot találjanak a zsiráfok különleges jellegzetes külsejére és képességeire – így például a lenyűgöző, 60 kilométer per órás maximum futási sebességükre – a kutatócsoport a faj, annak legközelebbi rokona, az okapi, illetve egyéb emlősök – szarvasmarhák, juhok és emberek – génállományát hasonlította össze.

Az okapi és a zsiráf közös őse valamikor 11-12 millió éve élhetett, így a két állat génállománya igen hasonló. Ennek ellenére az okapi inkább a zebrákra hasonlít, így a faj sikeres tanulmányozásával magyarázatokat lehet találni a zsiráf különlegességére. Ennek érdekében a csoport a rokonfaj genomját vizsgálta.

A két faj összehasonlításával a kutatók 70 olyan gént mutattak ki, amelyek az alkalmazkodással kapcsolatosak, és eltérnek a két állatnál. Ezen különbségeknek több mint a fele hatással van a csontváz, a szív-, ér- és idegrendszeri fejlődésére. Eszerint igen valószínű, hogy a zsiráf egyedisége ezeknek a géneknek köszönhető.

A 70 gén között sikerült azt a kettőt is azonosítani, amely a zsiráf hosszú nyakának kialakulását eredményezhette – amely nyak egyébként ugyanannyi csontot tartalmaz, mint az emberé és más emlősöké. Ez a két összetevő a csontnövekedés stimulálásáért, illetve a stimulált terület meghatározásáért felelős. Emellett a szakértők négy homeobox gént is azonosítottak, ezek a gerinc és a végtagok fejlődését szabályozza – azaz a zsiráf esetében a hosszú lábakat alakította ki.

A további elemzésekkel a kutatók azt is kimutatták, mi az oka a faj egyedi étrendjének – a zsiráfok ugyanis olyan növényeket is elfogyasztanak, amely más állatok számára mérgező. Ennek hátterében szintén egy genetikai eltérés áll, amely az anyagcserét szabályozza.

Cavener és Agaba következő célja az, hogy az azonosított géneket módosítás segítségével egerekbe ültessék. Valószínűleg ettől nem lesz több méter hosszú nyaka a rágcsálóknak, viszont elképzelhető, hogy a gerincük és a lábuk így is megnyúlik.

A szakértők bíznak abban, hogy felfedezésükkel felhívhatják a figyelmet a zsiráfokra, ezzel elősegítve védelmüket. A faj populációja ugyanis 40 százalékkal csökkent az elmúlt 15 évben, a szabadon élő állatok száma pedig 10 000 alá csökkenhet a század végére.

(Via: Science Daily)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. szeptember 6.
Patyi András rektor (középen b) és Trócsányi László igazságügyi miniszter (középen j) érkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitó ünnepségére az egyetem új oktatási épületében 2017. szeptember 6-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.