Tudomány

Régen agyagbánya volt, ma Széll Kálmán térnek hívják

Kereszteződés, domb, agyagbánya, "Gödör", sportpálya, közlekedési csomópont, "Kalef", Moszkva. Ez a Széll Kálmán tér története.

A szimbolikussá vált csomópont története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A mai tér területe ténylegesen a 13. században kezdett elkülönülni. Mikor a tatárjárás után megindult Buda fejlődése, több kisebb település szerveződött a várfal köré – ezek a falvak a háborús pusztítások és az építkezések miatt mára gyakorlatilag nyom nélkül eltűntek.

A Széll Kálmán tér helyén ekkor egy útkereszteződés lehetett. A csomópontba vezetett az az út, amely a vár nyugati oldalán található Logod  kapujától indult – a település emlékét ma a Logodi utca őrzi. A teret keleti irányból a mára szintén eltűnt Tótfalu határolhatta.

Ekkoriban azonban a terület egészen más képet festett, hiszen egy emelkedő, a később Csízhalom-dombként emlegetett bucka állt a mai tér helyén. A halom nem tűnt el nyom nélkül, a Postapalota a domb maradványaira épült fel.

A képen a mai Széll Kálmán tér a vár jobb oldalán, félig takarásában lehet Fotó: Wikipédia
A képen a mai Széll Kálmán tér helye valahol a vár jobb oldalán, többnyire takarásában van. Fotó: Wikipédia

A török hódoltság után az elnéptelenedett külső falvak miatt a területre új szerep várt, mégpedig agyagbányaként. Az innen fejtett alapanyagokat a lerombolt város újjáépítéséhez használták fel, igaz, a bánya egészen a 19. századig működött.

Ahogy bontották a dombot, egy nagyobb mélyedés jött létre a későbbi Széll Kálmán tér helyén. A korszakban éppen ezért sokszor csak Gödörként emlegették az ekkor már sokak számára közkedvelt helyet. A mélyedés megtelt vízzel, télen befagyott, így egyfajta korcsolyapályaként használták.

Az 1880-as évekre a bánya megszűnt, a gödröt feltöltötték. Ekkoriban már lóvasút pálya is vezetett erre, melyet később villamosítottak. 1898-tól a területet főleg sportolni vágyók keresték fel, sőt, a Budapesti-Budai Torna Egylet is bérbe vette a telket. A mai tér helyén a 20. század elején sorra épültek a sportlétesítmények,  tenisz-, korcsolya- és atlétikai pályákat hoztak létre.

Az 1910-es évekre a területen már villamosvonal csomópont is létrejött. Az egyre fontosabb teret végül 1929-ben, az egykori pénzügyminiszterről és miniszterelnökről, Széll Kálmánról nevezték el.

A budapestiek azonban már akkor is szerették a rövidítéseket, így a korszak köznyelvében a Széll Kálmán becézésével Széllkalefként, vagy Kalefként élt a tér.

A második világháború előtti években a sportlétesítmények elköltöztek, és megkezdődött a hely átalakítása. Ekkorra a terület már valóban a város egyik központja volt. A tér több járat végállomásául is szolgált, így 6-os, a 33-as, az 59-es ,a 61-es, a 81-es, és 83-as villamosoknak. Ezen kívül a 14-es és a 44-es villamosok is elhaladtak a csomópontnál.

Wikipedia\Széll Kálmán tér, 1940.
Fotó: Wikipédia

A 2. világháború alatt Budapest ostroma jelentős nyomot hagyott a téren. 1945. február 11-én ráadásul a magyar és német védők kitörési kísérlete is a Szénán és Széll Kálmánon keresztül zajlott. A harcok után lassan kezdődtek meg a felújítások, végül 1951-ben nevezték át Moszkva térré a helyet, de sokan továbbra is Kalefként emlegették.

Kevesen tudják, de az 1956-os forradalom alatt új nevet kapott a Moszkva, Ifjú mártírok terének keresztelték át. A közelben található Széna tér komoly gócpont volt a harcok alatt, így a környék is némiképp megsínylette az időszakot.

Az 1960-as években nagyszabású építkezések kezdődtek a Moszkva téren. A metróforgalom 1970-ben indult meg, az építkezésekkel lebontották a tér ikonikus épületét, a “Gombát”, és helyette megépült a később szintén jellegzetessé vált “Legyező” – ezt 1972-ben adták át. Az átépítéssel több villamosjárat megszűnt, ugyanakkor újak is indultak.

Míg az 1970-es években a tér a lázadó fiatalság gyülekezőhelye volt, addig az 1980-as évekre a hosszú hajú “suhancok” helyét a feketemunkások és a “csövesek” vették át. A rendszerváltás előtt, éppen ezért, a “Moszkva” nem szerepelt a hatalom kedvenc pontjai közt.

Fotó: MTI\Mohai Balázs
Fotó: MTI\Mohai Balázs

A következő kisebb átépítés 1990-ben volt, majd 2006-ban – ekkor a metróállomást újították fel. A teret végül 2011-ben nevezték át ismét Széll Kálmán térré, majd 2015-ben nagyszabású rekonstrukció kezdődött. A felújított teret 2016 májusában átadták, igaz, a munkálatok nem fejeződtek be teljesen.

A tér egy évszázad alatt így vált fogalommá. Az itt gyülekező népek, az óra, a Sellős-szobor és a forgalom a város jellegzetes pontjává varázsolta a teret.

Fotó: MTI\Ruzsa István
Fotó: MTI\Ruzsa István

A legendás térről és történetéről további érdekességeket olvashat itt, és itt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik