Tudomány

Gesztenyefán termett a kenyér a középkorban

Lugosi Péter
Lugosi Péter

2016. 05. 02. 12:52

A középkor embere rengeteg kenyeret evett. A legelterjedtebb élelem sokszor tányérként is funkcionált - így például levest ettek belőle. Annyira imádták, hogy ahol történetesen nem termett hagyományos kenyéralapanyag - mondjuk Itália hegyvidékén - ott gesztenyéből sütötték a vekniket.
Korábban a témában:

Ahogy a népesség nőtt, egyre több kenyérre volt szüksége a közösségeknek. A sziklás területeken azonban nehezen termett meg a gabona, így a helyiek sokszor alternatív megoldást választottak.

Már a rómaiak is fogyasztottak gesztenyét, a középkori Itália lakói azonban tökéletesítették a fák termesztését: az oltásokkal és ültetésekkel egyre jobb minőségű gesztenyét tudtak nevelni – sorra felismerve a csodanövényben rejlő lehetőségeket. A gyorsan növekvő fatelepeket az ügyesebb gazdaságokban akár csatornázáshoz és vízgyűjtéshez is felhasználták.

A helyi étrendben a jó hozzáférhetőség miatt a gesztenye majdhogynem a hús szerepét is felváltotta. A földtulajdonosok emiatt ösztönözték parasztjaikat, hogy ültessenek minél több fát. Az értékes termésből lisztet is előállítottak, így sok helyen kifejezetten gesztenyeőrlésre kialakított malmokat használtak. A Földközi-tenger régiójában ezért válhatott a növény neve “fán termő kenyérré”.

Természetesen nem ez volt a termés egyetlen elkészítési módja. A gesztenyét sokszor főzve; cukrozva; sütve; rózsavízbe, borsba vagy narancslébe áztatva is fogyasztották. Az emberek gyakorlatilag mindenhez hozzáadták, így a levesekhez, zöldségekhez vagy éppen húsokhoz.

Ha ez nem lenne elég, a jó energiahordozó gesztenyehéj tüzelésre is alkalmasnak bizonyult, a gyümölcsnek így egyetlen része sem veszett kárba.

Már a korszakban megállapították, hogy a termés igen tápláló. A gesztenye jó adag káliumot és rengeteg C-vitamint tartalmaz, ennek ellenére a túlzásba vitt fogyasztása káros lehet. A középkori emberek is kénytelenek voltak felismerni a gesztenyeevés kényelmetlen mellékhatását: a székrekedést. Mivel elfogyasztása megállította a dolgok menetét, ezért általában az étkezés végén került terítékre.

A kis mennyiségű, jó időben elfogyasztott gesztenye így is kellemes lehetett, mert épp jókor állította meg a középkor falánk evőit. Egy 1266-ban, Asti régiójában keletkezett szerződés a helyi lakókat két, évente megrendezett vacsorára kötelezte. A menü első fogásai nem voltak különösek, az utolsó felszolgált finomság azonban minden esetben hat darab gesztenye volt.

A csodanövény természetesen nem merült feledésbe, máig sok étel alapanyaga. Ennek ellenére a pékáruk előállításához inkább alkalmasak a gabonafélék – természetesen bárki kísérletezhet otthon gesztenyekenyér sütéssel, recepttel azonban nem szolgálhatunk.

(Via: Medievalists)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.