Sóskúton járunk, Budapesttől alig harminc kilométernyire 1948-ban. Az itteniek nem tettek mást, mint szűkös mezőgazdasági lehetőségeiket kiegészítve méhészkedéssel foglalkoztak, és hogy jobban menjen a termelés, megalakították a Sóskúti Méhészeti Egyesületet. Lehet ennél ártatlanabb tevékenységet végezni? Az akkori hatalom szerint igen, a méhészegyesületet ugyanis nemkívánatosnak nyilvánították és felszámolták.
ÁVO-vizsgálat
Az 1948-as esztendő választóhatárnak tekinthető, az államrendészeti felügyelet ettől kezdve még erősebb lett a társadalom, így a civil szervezetek felett is. Még a közvetlen társadalmi tevékenységgel nem foglalkozó egyesületek léte sem maradt biztosított, sőt a gazdaság „szocialista jellegű”, átalakításának szándéka az önálló gazdasági alapon létező entitások meglétét sem tűrte meg – írja forrásközlése bevezetőjében Keresztes Csaba az Archívnet.hu-n. E korabeli gondolkodás kiváló példáját nyújtja a sóskúti méhészek esete is.
Március 23-án 22 sóskúti férfi megalapította az egyesületet, annak rendje és módja szerint kiállították a jegyzőkönyvet, megválasztották a vezetőségi tagokat, és a többi. Jogkövetően – még a megalakulás napján – levélben kérték az egyesület alapszabályának láttamozását, vagyis a működési engedély megadását. Az illetékes szervek engedélyezési javaslattal küldték tovább egyre magasabb szintre, végül a Belügyminisztériumba.
A legfontosabbnak a politikai megbízhatóság számított, mentesnek kellett lenniük a „reakciós” befolyástól, nyílt kívánalom volt a munkás vagy szegényparaszti származás, osztályharcos vagy legalábbis semleges múlt, és a regnáló rendszer iránti lojalitás. 1948 őszén Sóskúton is megjelentek a nyomozók, többeket kikérdeztek, és a begyűjtött adatok bizony nem feleltek meg a hatalom elvárásainak.
Nem tetszett neki az állami iskola
Az egyik probléma az volt, hogy a hat vezetőségi tagból öten a Szociáldemokrata Párt tagjai voltak, ami akkoriban már jobboldalinak minősült… C. Márton asztalos, az egyesület alelnökéről, aki ugyancsak szocdem tag volt, a rendőrségi környezettanulmány megállapította: “jobboldali gondolkodása miatt többször merült fel kifogás”. Hogy ez mit jelentett a valóságban, arról még utalás sem szerepel.
C. Antal péksegéd, egyesületi titkár is szocdem volt, ám a Magyar Dolgozók Pártjával való egyesülés után:
… kijelentette, hogy tovább nem lesz párttag. Jobboldali gondolkodású, [a] klerikális reakció befolyása alatt áll. Az iskolák államosítása ellen foglalt állást,kijelentvén: »Nálunk a faluban állami iskola van, de azt sem bírja az állam rendben tartani« A felszabadulás után községi bírónak választották, de még az év őszén leváltották jobboldali gondolkodása és magatartása miatt.
U. Imre asztalossal, egyesületi könyvtárossal szemben ennél komolyabb probléma akadt:
… A két munkáspárt egyesülése alkalmával az MDP tagja nem akart lenni. Nevezett jobboldali gondolkodású. A bátyja Udvarhelyi Frigyes Fejér vm. [vármegye] nyilas pártjának megyevezetője volt. Jelenleg még nyugaton tartózkodik. Ellene ez ideig eljárás folyamatban nem volt.
Nincs biztosítva
A központban aztán nem sokat teketóriáztak, a később hírhedté váló Decsi Gyula alezredes szűkszavú jelentést írt a belügyminiszternek:
A tárgyban nevezett egyesület alapszabály láttamozására vonatkozó nyomozati jelentést felterjesztem azzal, hogy a vezetőség jobboldali gondolkodású személyekből áll. Az egyesület demokratikus szellemben való működése nincs biztosítva. Alapszabály láttamozását nem javaslom.
A sóskúti méhészek ügye ezzel zsákutcába futott, és a Belügyminisztériumban még tovább egyszerűsödött megítélésük:
A Sóskúti Méhészeti Egyesület ellen elrendelt ÁVO vizsgálat megállapította, hogy a vezetőségi tagok túlnyomó többségében jobboldali beállítottságúak, az iskolák államosítása ellen foglaltak állást, egyik tagja pedig a nyilaskeresztes pártnak volt tagja. Az egyesület demokratikus szellemben való működése a tisztikarral biztosítva nincs. Javaslom az alapszabály láttamozásának megtagadását.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Fortepan/Lissák Tivadar)
