Tudomány

Dachau: több tucatnyi SS-őrt vertek agyon

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 04. 29. 13:00

A tábort felszabadító amerikai katonák nem tudták magukat visszafogni, a volt foglyokkal együtt gyilkolták le az őröket 1945. április 29-én.

Az első állandó náci koncentrációs tábort, minden további hasonló létesítmény prototípusát nem sokkal Hitler hatalomra kerülése után, 1933 tavaszán hozták létre Dachauban. A kisváros csupán 15 kilométerre fekszik Münchentől. Táborparancsnokká Theodor Eickét nevezték ki, ő dolgozta ki a később az összes táborban alkalmazott szabályokat: a napirendet, az egy fogolyra jutó tér nagyságát, a barakkok és szögesdrót kerítés méretét.

Az itt fogvatartottak az állam ellenségeinek számítottak, a velük szembeni legkisebb jóindulat is büntetendő volt.

Eredetileg 5000 főre tervezték 34 barakkal, 1938-ig összesen hatezer ember érkezett ide. Túlnyomó többségük politikai fogoly volt, német kommunista, szociáldemokrata. A ’30-as években viszonylag emberi körülmények jellemezték Dachaut. A fogvatartottakat nem dolgoztatták halálra, élelmezésük és pihenőidejük kielégítő volt, sportolhattak és könyvtárba is látogathattak. Volt köztük olyan is, akit a sikeres “átnevelés” után hazaengedtek.

A tábor köré szervezett SS-kiképzőközpontból aztán Eicke keze alól kikerült a táborőrök és parancsnokok új, Rudolf Höss, Karl Otto Koch és Josef Kramer nevével fémjelzett brutális generációja. Fokozatosan érkeztek a zsidó foglyok is, az ellátás egyre rosszabb lett, a bánásmód pedig durvább. A háború alatt a tábor körül létrejött ipari komplexum területén 165 kommandó dolgozott bútor-, ruha- és fegyvergyárakban.

Dachau felszabadítása. Brutális képsorok, csak erős idegzetűeknek!

Magyarok Dachauban

Megkezdődtek az “orvosi kísérletek” is: több száz fogoly testét hűtötték 25 fokra, mások magasnyomású kamrákban vesztették életüket, őrültek meg. Az eredmények alapján a Luftwaffe pilótáinak felszerelését fejlesztették. Amikor a háború vége felé a német táborrendszer összeomlott, tömegeket szállítottak Dachauba: 1944-ben 79 ezren, 1945 elején 31 ezren érkeztek, többségük keleti kényszermunkás és zsidó. Csak az utolsó négy hónapban 15 ezren haltak meg.

Sok magyar is megjárta a tábort, összesen mintegy 20 ezren. Felszámolt táborokból és a ’44 végi budapesti deportálások eredményeként 17 ezer magyar zsidót szállítottak ide, valamint a Komáromban összegyűjtött magyar cigányok közül a munkaképesnek nyilvánított körülbelül 1100 főt. Dachauban tartottak fogva három magyar katolikus papot, Kállay Miklós miniszterelnököt és számtalan politikai foglyot.

A tábor végnapjaiban érkeztek, aratott köztük a halál: éhség, betegségek, sokakat vertek vagy lőttek agyon az SS-őrök. A hiányos adatok szerint több mint 200 ezer fogoly fordult meg Dachauban, 32 ezren biztosan itt pusztultak. A lengyelek és németek után a harmadik legnagyobb áldozati csoport Magyarországról érkezett: legalább 5181 magyar zsidó és cigány halt meg itt.

Sok őrrel végeztek

Brutális képsorok, csak erős idegzetűeknek!

A szabadságot végül 1945. április 29-én hozta el Dachauba az amerikai hadsereg. Amikor a katonák elérték a tábort, 32 ezer legyengült foglyot, 8 ezer hullát, egy krematóriumot és egy használatba nem vett gázkamrát találtak. A holttestekkel teli vagonok és épületek láttán megdühödött amerikai katonák mintegy 40-50 SS-t lelőttek, és a foglyok is tucatnyi őrrel, kápóval végeztek.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.