Tudomány

Ma van a teremtés napja, 6993 éves a világegyetem

Bőven megelőzve az írásbeliség kialakulását, a honnan jöttünk és hová megyünk kérdése egyidős az emberiséggel. Utóbbit ma is kutatjuk, előbbinek viszont stabil pontnak kell lennie, egyetlen pillanatnak, amikor minden elkezdődött – legalábbis emberi logika szerint. Ezek a hit és a filozófia kategóriájába tartoznak, de létezik egy “egzakt” módszer is, amellyel a különböző társadalmak megadták saját időszámításuk kezdetét.

Önkényes kezdőpont

Az ókori görögök a kedvelt olimpiai játékok első ismert időpontjára, a Krisztus előtti 776. évet tekintették kezdőpontnak a Kr.e. IV. században élt történetíró, Timaiosz javaslatára. Rómában két évszázadig próbálták az eseményeket a város alapításának időpontjához viszonyítani, míg Kr.e. 100-ban Terentius Varro javaslatát fogadták el a pontos dátumot illetően: Rómát Kr.e. 754. április 21 -én alapították.

A Közel-Keleten a birodalomalapító I. Szeleukosz Nikator uralkodásához, a Kr.e. 312-311. év fordulója volt a kezdőpont, majd a muzulmán világban Mohamed medinába költözése, Kr.u. 600. július 16. lett az origó. Ezek mind “önkényesen”, egy-egy eseményhez köthető időszámítási módszerek, miként ugye a kereszténység Krisztus születétét tekinti az első évnek. Ám nagy kérdés, hogy mennyi idő telt el a adott időszámítás bevezetéséig?

Mikor kezdődött valójában?

E “történelem előtti” mitikus kor hossza igencsak eltérő volt. Mezopotámiában a mondabeli királyok uralkodását összeadva több mint 240 ezer évre tudtak visszatekinteni, míg Hérodotosz szerint minden a saját kora előtt 12 ezer évvel korábban kezdődött, amikor a félistenek elfoglalták Egyiptom trónját.

Az ókori zsidóság már az V. századra már pontos dátummal rendelkezett: a Bibliában fellelhető évszámok összesítése és értelmezése alapján arra jutottak, Isten Kr.e. 3761. október 6-án teremtette a világot. Hasonló kutatások alapján bizánci tudósok a VII. században arra jutottak, a teremtés napja Kr.e. 5509. szeptember 1. Ennek egy másik változata az alexandriai éra, a dátum viszont Kr.e. 5493. augusztus 29.

Ha a Bibliát vesszük alapul, a világ teremtésének időpontja csakis a számítás módszertanának köszönhetően térhet el egymástól, hiszen a Szentírás nem hagy kétséget afelől, hogy világunk egy hatnapos “cselekvéssorozat” eredményeként született:

1.Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
4. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.
5. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.

A tudomány segítségével

Johannes Kepler német matematikus és csillagász vállalkozott arra, hogy tudományos alapon is kiszámítsa, mikor is lőn az a bizonyos első nap. Eredményét 1596-ban közölte Mysterium Cosmographicum című művében.

Johannes Kepler 1610-ben (Wikipedia)
Johannes Kepler 1610-ben (Wikipedia)

Egyik előadása közben, a Jupiter és a Szaturnusz együttállásának bemutatásakor döbbent rá, hogy a bolygók pályája követi a szabályos sokszögek beírt és köréírt köreinek arányát. Ennek mentén igyekezett megadni az összes, általa ismert bolygó pályáját, és megalkotta a Naprendszer modelljét. A felismert geometriai arányokban ekkor még az isteni bölcsességet vélte felfedezni, így hát vállalkozott arra is, hogy kiszámítsa a világegyetem korát.

Ezek szerint világunk Kr. e. 4977. április 27-én 11 órakor született, vagyis ma ünnepli 6993. születésnapját.

Nyilvánvalóan spekulatív számításról van szó, és később maga Kepler is revideálta korai elméleteit, új törvényszerűségeket ismert fel, amelyeket már nem az isteni bölcsességből, hanem a tudomány segítségével vezetett le.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik