nano tracking
Tudomány

Sérült áramköröket javítanak a magyar származású tudós nanorobotjai

24.hu
24.hu

2016. 03. 29. 17:34

Joseph Wang, a University of California kutatója és Balázs Anna, a University of Pittsburgh magyar származású tudósa olyan nanorobotokat fejlesztettek ki, amelyek mindenféle programozás nélkül, csupán a fizika törvényeinek engedelmeskedve meg tudnak javítani egy sérült áramkört. Ezek az apró javítások jelentősen meghosszabbíthatják a modern elektronikai eszközök szavatossági idejét; de a kísérleti nanorobotok egy nap akár az öngyógyító anyagok gyártására vagy a gyógyszerek hatóanyagainak emberi szervezeten belüli szállítására is alkalmasak lehetnek.
A parányi robotokat idővel öngyógyító anyagok gyártására vagy gyógyszerek célzott célba juttatására is használhatják majd.

Nem minden autonóm robotnak van szüksége mesterséges intelligenciára ahhoz, hogy el tudja látni a feladatát. A Quartz híre szerint Joseph Wang, a University of California kutatója és Balázs Anna, a University of Pittsburgh magyar származású tudósa olyan nanorobotokat fejlesztettek ki, amelyek mindenféle programozás nélkül, csupán a fizika törvényeinek engedelmeskedve meg tudnak javítani egy sérült áramkört.

A weboldal szerint ezzel a technológiával az áramkörök mikroszkopikus méretű, az emberi szem számára láthatatlan karcolásait is meg lehet reparálni.

Ezek az apró javítások jelentősen meghosszabbíthatják a modern elektronikai eszközök szavatossági idejét; de a kísérleti nanorobotokban ennél komolyabb lehetőségek is rejlenek. Ezek a parányi, autonóm robotok egy nap akár az öngyógyító anyagok gyártására vagy a gyógyszerek hatóanyagainak emberi szervezeten belüli szállítására is alkalmasak lehetnek

– írták.

Wang és Balázs a természetből merítette az ihletet a nanobotok megalkotásához. Ha megvágjuk az ujjunkat, a vérünkben lévő vérlemezkék a seb környékére sereglenek, hogy elállítsák a vérzést. A kutatók olyan robotokat akartak építeni, amelyek valami hasonlót csinálnak – csak épp a sérült szövetek helyett áramköröket reparálnak.

A tudósok ún. Janus-részecskéket használtak: gömbölyű nanorobotokat (vagy ahogy ők nevezik „nanomotorokat”), amelyeknek egyik felük aranyból, a másik pedig platinából készült. Az apró, egy gombostű fejénél ezerszer kisebb nanobotokat hidrogén-peroxid oldatba tették; a platina heves reakcióba lépett a hidrogén-peroxiddal, a felszabaduló oxigén pedig sugárhajtóműként hajtotta előre a parányi robotokat.

Hogy kiderítsék képesek-e a Janus-részecskék a sérült elektronos eszközök megjavítására, készítettek egy egyszerű áramkört, amely egy akkumulátort kötött össze egy LED-del. Ezután egy vékony karcolással megszakították az áramkört, majd ráöntötték a hidrogén-peroxidban úszó nanobotokat, és várták, hogy mi történik.

Fél órával később eltávolították az oldatot, és bekapcsolták az akkumulátort. A LED újra felfénylett: az apró robotok sikeresen elvégezték a feladatukat.

A Nano Letters című folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint számítógépes modelljeik azt mutatták, hogy a részecskék véletlenül nem keveredhettek oda az áramkör hibás részéhez. Valószínűnek tartják, hogy a karcolás megváltoztatta a felületi feszültséget, amelyet a nanobotok arany oldala „észlelt” – ezek a molekuláris szintű változások vonzhatták oda őket a sérüléshez.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.