Tudomány
This NASA image captured by NASA's New Horizons spacecraft released October 15, 2015 shows combined blue, red and infrared images taken by the Ralph/Multispectral Visual Imaging Camera (MVIC). The bright expanse is the western lobe of the “heart,” informally called Sputnik Planum, which has been found to be rich in nitrogen, carbon monoxide and methane ices. Pluto contains a rich variety of colors on its surface, according to the observations from NASA's New Horizons probe and its first published science results Thursday. From dark red parts at the equator of the dwarf planet to lighter and bluer regions at higher latitudes, the findings have stunned astronomers.  "I was astonished to see such spectacular surface color and geological diversity," said Silvia Protopapa, an assistant research scientist in astronomy at the University of Maryland and part of the New Horizons surface composition team. AFP PHOTO/JHUAPL/SWRI = RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO /NASA/JHUAPL/SWRI " - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS = 




 / AFP / NASA / HO

Hatalmas nitrogénfolyók hömpölyöghettek a Plútón

24.hu
24.hu

2016. 03. 22. 16:30

A New Horizons űrszonda adatait feldolgozó kutatók szerint egykor óriási nitrogéntavak és folyamok tarkíthatták a Plútó felszínét. A 2016-os Lunar and Planetary Conference-en ismertetett tanulmányok szerzői azt írták, hogy a törpebolygónak a Földhöz hasonlóan sarki és trópusi területei is vannak, és a dinamikus éghajlati ciklusok miatt állandóan változik a légköri nyomás. A szonda már több mint nyolc hónapja elhagyta a Plútót, de a tudósok még mindig csak az általa gyűjtött információk felét tudták feldolgozni. A folyamatosan érkező adatoknak köszönhetően egyre újabb és újabb felfedezések látnak napvilágot a titokzatos égitesttel kapcsolatban.
A New Horizons által gyűjtött adatokból az is kiderült, hogy a törpebolygónak sarkköri és trópusi területei is vannak.
Korábban a témában:

A New Horizons űrszonda adatai szerint egykor óriási nitrogéntavak és folyamok tarkíthatták a Plútó felszínét. Az idei Lunar and Planetary Conference-en ismertetett tanulmányok szerzői azt írták, hogy a törpebolygónak a Földhöz hasonlóan sarki és trópusi területei is vannak, és a dinamikus éghajlati ciklusok miatt folyamatosan változik a légköri nyomás.

A New Horizons már több mint nyolc hónapja elhagyta a Plútót, de a tudósok eddig csak az általa gyűjtött információk kevesebb mint feléhez férhettek hozzá. A folyamatosan érkező adatoknak köszönhetően egyre újabb és újabb felfedezések látnak napvilágot a titokzatos égitesttel kapcsolatban.

Richard Binzel, az MIT és Alan Stern, a Southwest Research Institute kutatója szerint a Plútó tengelyferdesége (egy égitest forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge, a szerk.) komoly hatással van a törpebolygó klímájának alakulására: emiatt jöhettek létre például a földihez hasonló sarkkörök is. És ez lehet az egyik oka annak is, hogy a felszínen nagy mennyiségű folyékony nitrogén gyűlhetett össze.

Binzel és Stern hangsúlyozták, hogy a Plútó esetében nagyon mást jelent a „trópusi éghajlat”, mint a Földön. A Naptól 5,79 milliárd kilométerre keringő égitesten nagyon hideg van, de tengely körüli forgásának köszönhetőn mégis váltakoznak rajta az évszakok.

A nagy tengelyferdeség miatt a sarkörök évszaktól függően olykor majdnem az egyenlítőig lehúzódnak. Mivel a Plútón 249 földi évig tart egy év, ezek a periodikusan ismétlődő globális jegesedések is hosszú ideig tartanak.

A Földön nem találunk ehhez hasonló jelenséget

– hangsúlyozta Binzel.

Mivel a Földéhez hasonlóan a Plútó tengelyének dőlésszöge is ingadozik, a törpebolygó is ki van téve az ún „Milankovics-ciklusoknak”, amelyek rendszeres időközönként drámai éghajlatváltozásokat indukálnak. A Plútón ez a sarki és trópusi területek közötti határ elmozdulásával jár; egyszerűbben szólva hol nagyobb, hol pedig kisebb a jeges területek aránya a felszínen.

Stern saját dolgozatában azt is bebizonyította, hogy a Milanovics-ciklusok az atmoszféra változásaira is hatással vannak. A Plútón története során többször is jelentősen megváltozott a légköri nyomás: volt, amikor csak 10 mikrobár volt (ez a földiének alig egy százezrede, a szerk.), de olyan is, hogy 200 milibár. A tudós szerint mindez „alapjaiban megváltoztatja mindazt, amit ennek az apró bolygónak a működéséről gondoltunk”.

A magas légköri nyomás hatására bizonyos elemek – köztük a Plútón nagy mennyiségben megtalálható nitrogén – folyékony halmazállapotúvá válhatnak. Ezért is gondolják a kutatók, hogy a törpebolygón nitrogénfolyók és tavak alakulhattak ki.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

MILAN, ITALY - OCTOBER 31:  A general view of the new Scientology Church is seen on the opening day on October 31, 2015 in Milan, Italy. The five-story, four-building, 258-windows, former headquarters of Philips and computer company Sun has been converted into a 10,000 square meter Scientology church and will be the largest of its kind in the world.  (Photo by Awakening/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.