Science and Lab Research
Tudomány

Kicsit mindannyian ősi vírusok vagyunk

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2016. 03. 04. 12:10

Amerikai kutatók szerint az emberi genom nyolc százalékát több tízmillió éves vírusok DNS-e teszi ki. Az ún. „endogén retrovírusok” kutatásával foglalkozik. Ezek olyan DNS-másolatokat készítenek a saját genetikai állományukról, amelyek beépülnek a sejtjeinkbe, átveszik felettük az irányítást, és arra használják fel őket, hogy tovább szaporodhassanak. Ha egy pete- vagy hímivarsejtet fertőznek meg, genetikai állományuk egy része az utódokba is továbböröklődik.
Amerikai kutatók szerint az emberi genom nyolc százalékát több tízmillió éves vírusok DNS-e teszi ki.
Korábban a témában:

A testünkben veszedelmes kórokozók lappanganak, készen arra, hogy megfertőzzenek minket. Immunrendszerünk úgy viselkedik,mint egy szemfüles kidobó: azokat a vírusokat és baktériumokat, amelyek hirtelen szaporodásnak indulnak, kitessékeli a szervezetünkből.

De honnan tudja, hogy hova és mikor kell odacsapnia?

A szervezetünk működésével kapcsolatos információkat a DNS-ünk tárolja. A Utahi Egyetem genetikusainak kutatása immunrendszerünk működését részben olyan DNS-szakaszok kódolják, amelyek ősi, több tízmillió éves vírusok génállományából maradtak ránk. Ezek „afféle kapcsolókként működnek, amelyek felügyelik vagy bekapcsolják az immunválaszt elindító géneket” – mondta a Quartznak nyilatkozva Cédric Feschotte, a Nature-ben megjelent tanulmány vezető szerkesztője.

Feschotte és csapata az ún. „endogén retrovírusok” kutatásával foglalkozik. Ezek olyan DNS-másolatokat készítenek a saját genetikai állományukról, amelyek beépülnek a sejtjeinkbe, átveszik felettük az irányítást, és arra használják fel őket, hogy tovább szaporodhassanak. Ha egy pete- vagy hímivarsejtet fertőznek meg, genetikai állományuk egy része az utódokba is továbböröklődik.

Mint kiderült, genetikai állományunk jelentős részét – mintegy nyolc százalékát – ezektől a vírusoktól örököltük, ami a tudós szerint „lenyűgöző – és nyugtalanító is egyben”.

Hogy pontosan felmérhessék, milyen szerepet játszik a vírus-DNS az immunrendszer működésében, közelebbről is megvizsgálták a sejthalál beindításáért felelős AIM2 gént. Ez egy olyan fehérjét választ ki, amely azonnal észleli a fertőzéseket, és „ráveszi” a beteg sejtet, hogy a szervezet védelme érekében feláldozza magát.

Kísérleteik során egy génszerkesztő technológia segítségével kivágták a sejtekből a DNS-nek azt a részét, amelyről tudták, hogy 45-60 millió évvel ezelőtti retrovírus-fertőzésekből származik. A várt immunválasz elmaradt: a beteg sejtek életben maradtak, tovább örökítve a fertőzést.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.