FRANCE, Nort-sur-Erdre: Programmable humanoid robot Pepper, developed by French robotics company Aldebaran Robotics informs travellers into Nort-sur-Erdre station, near Nantes, northwestern France, on February 5, 2016.  - CITIZENSIDE/RONAN HOUSSIN
Tudomány

Milliók munkáját vehetik el a robotok

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2016. 02. 15. 15:26

Amerikai kutatók szerint a mesterséges intelligencia szédítő tempójú fejlődése miatt hamarosan megjelenhetnek azok a robotok, amelyek már szinte minden általunk végzett feladatot el tudnak majd látni. Moshe Vardi, a Rice University információtechnológiai intézetének igazgatója szerint a következő évtizedekben emberek tízmillióinak munkája kerülhet veszélybe. „Közeleg az idő, amikor a gépek már szinte minden feladatban felülmúlnak majd minket” – mondta a portálnak nyilatkozva. „Úgy gondolom, a társadalomnak foglalkoznia kell ezzel a problémával: ha a gépek minden munkát el tudnak végezni helyettünk, mi mit fogunk csinálni?” – tette fel a kérdést.
Amerikai kutatók szerint az MI fejlődése miatt egy-két évtizeden belül alapvetően megváltozik az életünk. Sajnos korántsem biztos, hogy mindannyian örülni fogunk ennek.
Korábban a témában:

A Phys.org szombaton írta meg, hogy amerikai kutatók szerint a mesterséges intelligencia (MI) szédítő tempójú fejlődése miatt hamarosan megjelenhetnek azok a robotok, amelyek már szinte minden általunk végzett feladatot el tudnak majd látni. Moshe Vardi, a Rice University információtechnológiai intézetének igazgatója szerint a következő évtizedekben emberek tízmillióinak munkája kerülhet veszélybe. „Közeleg az idő, amikor a gépek már szinte minden feladatban felülmúlnak majd minket” – mondta a portálnak nyilatkozva. „Úgy gondolom, a társadalomnak foglalkoznia kell ezzel a problémával: ha a gépek minden munkát el tudnak végezni helyettünk, mi mit fogunk csinálni?” – tette fel a kérdést az American Association for the Advancement of Science társaság éves közgyűlésén.

Jönnek és elveszik a munkánkat

A kutató hangsúlyozta, hogy az okos robotmunkások megjelenése drasztikusan átalakítja a munkaerőpiacot: egyetlen szakma képviselői sem tudhatják biztonságban a munkájukat.

„Nagy kérdés, hogy a globális gazdaság képes lesz-e alkalmazkodni egy olyan világhoz, amelyben az emberek fele munkanélküli”

– vetette fel Vardi.

Az elmúlt negyven évben az automatizálás és a robotizáció forradalmasította az ipart: a termelékenység nőtt, a munkahelyek száma viszont csökkent. Az Egyesült Államokban a nyolcvanas évek óta apad az ipari szektor munkahelyteremtő potenciálja, és a stagnáló bérek miatt a középosztály is egyre nehezebb helyzetbe kerül. Az amerikai gyárakban a már több mint kétszázezer ipari robotot használnak, és a számuk folyamatosan nő.

An industrial robot made by Mitsubishi Electric plays a traditional Japanese game called kendama, similar to a cup-and-ball game, during a demonstration at the annual International Robot Exhibition in Tokyo on December 2, 2015. Kendama is Japanese traditional game using a wooden toy with three cups and a spike which sticks into a hole in the ball which is connected with a string. Some 450 companies and organisations displayed their latest robots and 5,000 people were expecting to visit a four-day event.      AFP PHOTO / Yoshikazu TSUNO / AFP / YOSHIKAZU TSUNO
Idővel minden munkát elvégeznek majd helyettünk (Fotó: AFP/Yoshikazu Tsuno)

Ma a kutatások jelentős része a mind okosabb MI-k kifejlesztésére fókuszál. Vardi hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz évben hatalmas fejlődést értünk el ezen a területen. „Semmi okunk nincs azt gondolni, hogy a következő huszonöt éb ne hozna hasonlóan drámai változásokat” – érvelt a kutató.

A számítások szerint a következő negyed században a sofőrnélküli járművek megjelenése miatt az autóvezetők tíz százaléka vesztíheti el az állását Amerikában. A weboldal Bart Selmant, a Cornell University számítástechnikai karának professzorát idézve azt írta, hogy „a félautonóm és autonóm rendszerek már a következő két-három évben megjelenhetnek az utakon.” Köztük a sofőrnélküli autók és teherautók, az önvezető drónok, a teljesen automatizált kereskedelmi rendszerek, a háztartási robotok és más „intelligens segítők”, akik önállóan, az emberek beavatkozása nélkül is képesek lesznek döntéseket hozni.

„Egyfajta szimbiózisba kerülünk majd ezekkel a gépekkel. Előbb-utóbb bízni fogunk bennük és együtt dolgozunk majd velük”

– jósolta a professzor.

Elveszthetjük az irányítást?

Selman szerint komoly problémát jelent, hogy egyelőre nem tudjuk, milyen ütemben fejlődik majd a gépi intelligencia. Képesek leszünk lépést tartani az MI fejlődésével? Irányításunk alatt tarthatjuk a fejlett számítástechnikai rendszereket? Fenyegetést jelent ránk nézve a a mesterséges intelligencia fejlődése? Az elmúlt években számos elismert szakember – köztük a világhírű elméleti fizikus Stephen Hawking és Elon Musk, a SpaceX alapítója – is felvetette ezeket a kérdéseket. Nem véletlenül, hiszen az olyan óriásvállalatok, mint a Google, a Facebook és a Microsoft egyre nagyobb pénzeket ölnek az MI-kutatásokba, a Pentagon pedig nemrég 19 milliárd dollárt kért az intelligens fegyverrendszerek fejlesztésére.

Honda's robot 'Ashimo' shows its skills by carrying a glass of water at Auto Expo 2016, in Greater Noida some 45kms east of New Delhi on February 4, 2016. India's flagship auto show opened its doors in New Delhi with a new batch of diesel-guzzling SUVs on proud display, despite industry uncertainty about a pollution crackdown targeting motorists in the capital. More than 80 vehicle launches were expected at the Auto Expo 2016, the biggest edition in the show's 30-year history, with the Fiat Chrysler-owned Jeep making its India debut and hoping to capitalise on the popularity of sports utility vehicles. . AFP PHOTO / Prakash SINGH / AFP / PRAKASH SINGH
Kordában tarthatjuk az egyre okosabbá váló MI-t? (Fotó: AFP/Prakash Singh)

A professzor szerint aggasztó, hogy az új technológiák egyre ügyesebbek a nagy mennyiségű adat elemzésében és a bonyolult feladatok elvégzésében, ami felveti a lehetőséget: ha nem vigyázunk, egy nap elveszthetjük az irányítást felettük.

A kutatók többsége egyetért abban, hogy szükség van egy olyan keretrendszer kidolgozásra, amely megnyugtatóan szabályozná az MI-kutatással kapcsolatos kérdéseket. Nem véletlen, hogy Musk, aki szerint a mesterséges intelligencia „veszélyesebb lehet, mint az atomfegyverek”, tavaly tízmillió dollárt ajánlott fel erre a célra.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.