Tudomány
Catholics celebrate Ash Wednesday marking the beginning of Lent, a period of penitence for Christians before Easter, in Bogota on February 18, 2015. AFP PHOTO/LUIS ACOSTA / AFP / LUIS ACOSTA

Most kell bevésni: porból vagy porrá leszel

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 02. 10. 16:00

Hamvazószerda van, amit az év egyik “mérföldkövének” is tekinthetünk. Egyrészt vége a mulatságnak, ezzel a nappal zárul a vízkereszt, azaz január 6. óta tartó farsangi szezon. Rövid volt az idén, mert hamvazószerdát húsvétból számoljuk, utóbbi pedig mozgó ünnep. Tavaly nyolc nappal volt hosszabb, jövőre pedig tizennyolc nappal jut több idő a bulikra.

Szigorú böjti nap

Másrészt kezdődik a 40 napos böjt, vagyis a féktelen ünnep után a befelé fordulás, a húsvétra való készülődés veszi át a helyet a lelkekben. És a gyomrokban is, ami hajdanán sok lelket csábított bűnre: hamvazószerda után felfüggesztették a böjtöt, és elfogyasztották még a farsangi lakoma maradékát.

Zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtöknek nevezték, és természetesen minden jámbor keresztény elítélte, világi és egyházi véleményvezérek is gyakran nevezték az ördög ünnepének.

Maga hamvazószerda is szigorú böjti nap, 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jóllakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani.

Idén húsvét március 27-ére esik, és ha valaki most utánaszámol, ez több, mint negyven nap. Csakhogy vasárnap, azaz Úr napján nincs böjt, a negyven nap úgy jön ki, hogy a húsvét vasárnap előtti hat hét hat hétköznapját számolják, plusz négyet.

Fotó: MTI / Johnny Hanson

Por vagy

Az ősegyházban hamvazószerdán kezdődött a nyilvános bűnbánók felkészítése a nagycsütörtöki föloldozásra: a bűnbánókat egy külön szertartással, a hamvazással indították a vezeklés útjára. Miután elmondták a bűnbánó imákat, fejükre hamut szórtak, és elhagyták a templomot, ahova nagycsütörtökig nem is térhettek vissza.

Az úgynevezett hamvazkodás a XII. században vált általánossá, az egyházi szertartás részévé. Ezen a napon az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg a hívek homlokát, vagy keresztet rajzol rá a pap. Közben figyelmeztet:

Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!

A hamu ugyanis az elmúlás természetes jelképe.

Nem rothad el, ki ma született

A nép lelkében Magyarország több területén is élt a hit, hogy aki hamvazkodik, annak nem fáj a feje. Gyakori volt, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradókkal, hogy ők is védve legyenek a fájdalomtól.

Volt, ahol lapáton vittek hamut a kocsmába, és rászórták a korhelyekre, hogy ideje abbahagyni a farsangi mulatozást. Máshol a gazdasszony hamuval hintette meg az egész házat, hogy a családot egész évben elkerülje minden rossz. Székelyföldön pedig úgy vélték, a hamvazószerdán született gyermek halála után nem rothad el, miként az azon a napon kivágott fa sem.

(Kiemelt képünk forrása az Europress Fotóügynökség)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.