Tudomány

Nevettek a honatyák, mikor a nők választójogot kértek

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 02. 07. 07:15

Korábban a témában:

A férfiak vezette világban először a felvilágosodás nyomán bukkant fel a nők “egyenjogúsításának” igénye a XVIII. század végén. Hosszú harc kezdődött, ami a politikai jogok kiterjesztésével ért véget a XX. század második felében. A sok tekintetben mintaállmként kezelt Svájcban például a nyugati demokráciákban utolsóként, csak 1971. február 7-én terjesztették ki a választójogot a nőkre.

Elsőként az Egyesült Államok Wyoming állama döntött a nőkre is vonatkozó általános szavazójog bevezetéséről, majd Új-Zéland 1893-ban. Magyarország a középmezőnybe tartozott.

Hazaárulókkal, gyilkosokkal egy szinten

Először az 1848-as áprilisi törvények teremtették meg a polgári átalakulás lehetőségét. Ám a választójogról rendelkező V. törvénycikk a hazaárulókkal és gyilkosokkal ebből a szempontból egy kalap alá véve a nőket, kizárta őket a választásra jogosultak köréből:

Az országnak s kapcsolat részeknek mindazon benszületett, vagy honositott, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók: …

Általános derültség

A kérdés a kiegyezés után kerülhetett ismét napirendre, mint például Madocsányi Pál, a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője 1871. március 13-án előadott beadványában:

T. ház! Több özvegy nő által aláírt kérvényt van szerencsém a t. háznak benyújtani, melyben a folyamatban levő megyék és a községek rendezése és a választási törvény alkotásánál, az őket megillető választási jogmegadásáért esedeznek.

Az előterjesztés “utóéletéről” mindössze annyit jegyeztek fel a képviselőház naplójában, hogy azt a képviselők derültséggel fogadták.

Nemcsak nő, de ember is

Az 1900-as évek elejétől 1917 végéig több választójogitörvény-tervezet is napvilágot látott, ám ezekben nem szerepelt a nők választójoga. Pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt már megalakulásakor, 1890-ben harcot hirdetett érte, és aktívan bekapcsolódott a küzdelembe a Feministák Egyesülete is 1904-től. Utóbbiak Nő és Társadalom című lapjának nyilatkozott  a kérdésről többek között Tisza István:

Két szóval megmondhatom, hogy a nők képviselőválasztói jogának határozott ellensége vagyok. Irtózom a gondolattól, hogy asszonyaink megannyi választó polgártárssá alakuljanak át. […] Ezzel a reformmal veszítenénk mi, szegény férfiak, de azt hiszem, végeredményben a nők is.

Élesen állt ezzel szemben a szociáldemokraták véleménye. Mezőfi Vilmos, a párt országgyűlési képviselője:

 A nő nemcsak nő, hanem ember is. S az, hogy nő, kizárólag a magánügye. A választójogot a férfiakkal azonos feltételek mellett kell megadni.

Nem aktuális…

Aztán a háború alatt Vázsonyi Vilmos választójogi – tárca nélküli – miniszter törvénytervezete készült áttörni a falat. Ebben megadta volna a választójogot minden olyan nőnek, aki betöltötte 24. életévét, tudott írni és olvasni, és legalább négy elemi osztályt végzett, vagy gyermekes hadiözvegy volt, vagy legalább két éve működő működő tudományos, művészeti egyesületnek tagja.

A tervezet vizsgálatára különbizottságot hoztak létre, amely 1918-ben a „női választójog ez idő szerinti kikapcsolása mellett foglalt állást”. A képviselőházi vitában Vázsonyi 13 beszédet mondott a nők választógáért, eredménytelenül. Az őszirózsás forradalom után a Károlyi-kormánytól minden írni olvasni tudó, 24. életévét betöltött, legalább hat éve magyar állampolgárságot bíró nő szavazati jogot kapott volna.

600 ezerrel több nő

De csak volna, mert a proletárdiktatúra túllépett ezen, a választási jogosultságot 18 évre szállították le, és a nők is kaptak választójogot. A Friedrich-kormány már a férfiakéval megegyező jogokat adott a nőknek, ám esetükben kikötötte az írni-olvasni tudást.

Az első nő Slachta Margit személyében foglalt helyet a magyar országgyűlésben az 1920 januárjában tartott választások eredményeként.

Az általános, egyenlő és titkos választójogot Magyarországon az 1945. évi VIII. törvénycikk adta meg. A korhatárt mindkét nem esetében 20 évben határozták meg, biztosították a választójog általánosságát, titkosságát, eltörölték kötelező jellegét és mindenfajta cenzust. Az 1945. november 4-én megtartott országgyűlési választásokon a háború következményeként 600 ezerrel több nő voksolhatott, mint férfi. A nemzetgyűlés 409 képviselője közül 16 volt nő.

(Kiemelt képünkön a Parlament épülete 1903-ból – Fortepan/SchochFrigyes)

Kommentek

Astronaut Footprint on the Moon   Apollo 11 Mission  July 20, 1969Nyomtasd ki a Holdat!
Szent László pénze 60 millió éves