Tudomány

Ha ilyen veszélyesek a szúnyogok, miért nem töröljük el őket a Föld színéről?

24.hu
24.hu

2016. 02. 04. 13:49

Világszerte számtalan állatfaj él, amely úgy tűnik, csak azért fejlődött ki, hogy az embert bosszantsa. Magyarországon leginkább a szúnyogok és a kullancsok jöhetnek szóba, de a trópusi övben sokkal aljasabb vérszívók is élnek. Első ránézésre ezeknek az állatoknak nemhogy haszna nincs, de még rengeteg súlyos kórt is hordoznak.
Korábban a témában:

A Zika-vírus kapcsán ismét felvetődött a kérdés: miért nem lehet elpusztítani ezeket a fajokat? Persze, itt Közép-Kelet-Európában nem kell különösebben tartanunk maláriától meg dengue-láztól, de a kullancsok kapcsán a Lyme-kór komolyan érint minket is.

Katasztrófát eredményezhet a kiirtásuk

A csípőszúnyogok évente több millió ember életét oltják ki. Természetesen nem úgy, hogy szárazra szívják áldozatuk testét, hanem az általuk terjesztett kórokozókkal.

A több veszélytelen szúnyogalkatú faj közül valójában nem mind az ellenségünk – például az árvaszúnyog nem csíp. A 3500 valódi szúnyogfajból – hazánkban ebből 48 fordul elő – sem vérszívó az összes egyed. A valóságban csak a nőstények csípnek, erre a sikeres peterakás miatt van szükségük. A rovarok tehát alapvetően nem “vámpírok”, hanem növényi nedvekkel táplálkoznak.

Kézenfekvő, hogy a szúnyogok bizonyos fajoknak fontos táplálékforrást jelentenek. A tundrák madarai és a denevérek a kifejlett példányokat fogyasztják, míg lárva állapotban a vízben élő rovarok, békák és halak vadásszák őket. Az állatok mellett a növények számára is hasznosak, sok trópusi szúnyog fontos szerepet játszik a helyi virágok beporzásában.

Talán nem is gondolnánk, de a rovarok kiirtása meglepő láncfolyamatokat indíthatna el, például a rénszarvasok esetében. A növényevők ugyanis sokszor hatalmas kerülőket tesznek meg, hogy elkerüljék a rovarok rajzási területeit. Amennyiben visszaszorulna a szúnyogpopuláció, az módosítaná a szarvasok vándorútját, ez pedig felmérhetetlen károkat okozhatna például a helyi ragadozóállományban.

Magyarország legelvetemültebb parazitái

Talán Magyarországon a legveszélyesebb betegségeket terjesztő paraziták a kullancsok. Hazánkban a legelterjedtebb a közönséges kullancs, amely többi között Lyme-kórt és vírusos agyhártyagyulladást hordoz, melyet egy idő után átad a gazdatestbe. Mindkét betegség igen súlyos lefolyású, bizonyos esetekben bénulást, vagy akár halált is okozhat.

A kullancsok elpusztítása valószínűleg nem eredményezne azonnali problémát. Az élősködőknek viszonylag kevés természetes ellensége van: bizonyos madarak, fonalférgek, illetve olyan afrikai teknős- és madárfajok, amelyek nagy emlősöket – például orrszarvúakat – tisztítanak meg a kullancsoktól, a rinocéroszok legnagyobb örömére. A törpe fürkészdarazsak – melyeket sok helyen boltokban is árulnak – pedig a kullancsokba petéznek, így pusztítják el a vérszívókat.

Ugyanakkor nem szabd elfelejteni, hogy a paraziták teljes kiiktatásával a táplálékláncban eggyel feljebb álló élőlényeket veszélyeztetnénk, ezzel pedig az ő természetes kihívóik kerülnének bajba – és így tovább, akár egészen magas szintekig.

Nincs megfelelő eszközünk – még!

A kullancsok esetében tovább nehezíti a feladatot, hogy az Európai Unióban jelenleg tilos az irtásuk. Ennek az oka az, hogy a korábban használt vegyszer nem csupán a többi állatra, de akár az emberre is veszélyes lehet.

A szúnyogirtással hasonló gondok vannak, az alkalmazott szerek károsíthatják a többi élőlényt is, mivel célzott méreg nem létezik. Léteznek olyan szúnyogokra kifejlesztett anyagok, melyek a szaporodásukat gátolják, azonban ezeknek is lehetnek nem kívánt mellékhatásai. A kellemetlenségek miatt az utóbbi időben a tudósok alternatív megoldások kidolgozásán munkálkodnak.

Brit kutatók például génmódosított szúnyogokat tenyésztenek. Az ilyen rovarok utódai nem fejlődnek rendesen, ezért nemzőképtelenek lesznek, a második generáció után kihal a “családfájuk”. A tudósok meglepő eredményeket értek el, akár 96 százalékos pusztulást is sikerült összehozniuk egy-egy populációban.

Ausztráliában – etikai okokból – nem a szúnyogok megölésére törekednek, sőt! A tudósok azt akarják elérni, hogy a rovarok ellenállóvá váljanak a Dengue-lázzal szemben. Olyan baktériumokat vizsgálnak, melyek meggátolják, hogy a szúnyogok terjeszteni tudják a betegséget. Hasonló megközelítésen dolgoznak az Egyesült Államokban is, ott olyan génmanipulált vérszívókat tenyésztenek, melyek ellenállóak a maláriával szemben.

Filozófiai kérdés, vagy természettudományi probléma?

Az irtás kérdése azonban sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. Továbbra is ott van a természettudományi vetület: egy állatfaj elpusztítása, valamint annak következményei.

Könnyen elképzelhető, hogy a szúnyogok kiirtása után más állatfaj venné át a moszkitók helyét, ily módon csöbörből vödörbe kerülnénk. David Quammen író szerint a rovarok megölése azt is eredményezné, hogy az esőerdő kellemesebb környezetté válna az ember számára, vagyis még nagyobb mértékű lenne a fakivágás – ez pedig katasztrófához vezetne.

Egy faj esetleges megsemmisítésekor a filozófiai kérdés is felmerül. Vajon jogában áll-e az embernek önös érdekekből teljesen eltüntetni a földről egy-egy élőlényt? A választ talán már korábban megadta a történelem, és most nem a meggondolatlanságból elpusztított dodóra kell gondolni. Annak idején két komoly betegséget, a fekete himlőt és a keleti marhavészt okozó vírust is sikerült globálisan felszámolni.

Tegyük fel, hogy az ember megteheti, hogy saját védelmében egy másik fajt eltöröljön. A kutatások azt mutatják, hogy a szúnyogok nem képesek magas érzelemkimutatásra, a fájdalomra nem reagálnak hevesen. Eszerint a rovarok nem szenvednek, mikor elpusztítják őket. Tehát miért nem irtják ki a moszkitókat?

A választ – egyelőre – könnyedén feloldja a reáltudomány: nincs meg rá a lehetőség. Elképzelhető, hogy pár évtizeden belül kifejlesztik a módszert, amellyel valóban el lehet törölni őket a Föld színéről. Az elegánsabb és környezettudatosabb megoldás mégis az lenne, ha sikerülne az igazi problémát, a veszélyes betegségeket kiiktatni. Nem kizárt, hogy ezen az úton a tudomány is gyorsabban haladhat majd.

A veszélyes szúnyogok viszont továbbra is világszerte ott lesznek, méghozzá hatalmas számban. A probléma megoldásához emiatt óriási energia- és pénzbefektetésre lenne szükség, erre pedig lehet, sohasem lesz meg a forrás.

(Via BBC)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BELGRADE, SERBIA - MAY 27: Leonardo (C) of Partizan celebrate with the fans after the final match of Serbian Cup between Fc Partizan and Fc Crvena Zvezda on May 27, 2017 in Belgrade, Serbia. (Photo by Srdjan Stevanovic/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.