Tudomány

Ha ilyen veszélyesek a szúnyogok, miért nem töröljük el őket a Föld színéről?

24.hu
24.hu

2016. 02. 04. 13:49

Világszerte számtalan állatfaj él, amely úgy tűnik, csak azért fejlődött ki, hogy az embert bosszantsa. Magyarországon leginkább a szúnyogok és a kullancsok jöhetnek szóba, de a trópusi övben sokkal aljasabb vérszívók is élnek. Első ránézésre ezeknek az állatoknak nemhogy haszna nincs, de még rengeteg súlyos kórt is hordoznak.
Korábban a témában:

A Zika-vírus kapcsán ismét felvetődött a kérdés: miért nem lehet elpusztítani ezeket a fajokat? Persze, itt Közép-Kelet-Európában nem kell különösebben tartanunk maláriától meg dengue-láztól, de a kullancsok kapcsán a Lyme-kór komolyan érint minket is.

Katasztrófát eredményezhet a kiirtásuk

A csípőszúnyogok évente több millió ember életét oltják ki. Természetesen nem úgy, hogy szárazra szívják áldozatuk testét, hanem az általuk terjesztett kórokozókkal.

A több veszélytelen szúnyogalkatú faj közül valójában nem mind az ellenségünk – például az árvaszúnyog nem csíp. A 3500 valódi szúnyogfajból – hazánkban ebből 48 fordul elő – sem vérszívó az összes egyed. A valóságban csak a nőstények csípnek, erre a sikeres peterakás miatt van szükségük. A rovarok tehát alapvetően nem “vámpírok”, hanem növényi nedvekkel táplálkoznak.

Kézenfekvő, hogy a szúnyogok bizonyos fajoknak fontos táplálékforrást jelentenek. A tundrák madarai és a denevérek a kifejlett példányokat fogyasztják, míg lárva állapotban a vízben élő rovarok, békák és halak vadásszák őket. Az állatok mellett a növények számára is hasznosak, sok trópusi szúnyog fontos szerepet játszik a helyi virágok beporzásában.

Talán nem is gondolnánk, de a rovarok kiirtása meglepő láncfolyamatokat indíthatna el, például a rénszarvasok esetében. A növényevők ugyanis sokszor hatalmas kerülőket tesznek meg, hogy elkerüljék a rovarok rajzási területeit. Amennyiben visszaszorulna a szúnyogpopuláció, az módosítaná a szarvasok vándorútját, ez pedig felmérhetetlen károkat okozhatna például a helyi ragadozóállományban.

Magyarország legelvetemültebb parazitái

Talán Magyarországon a legveszélyesebb betegségeket terjesztő paraziták a kullancsok. Hazánkban a legelterjedtebb a közönséges kullancs, amely többi között Lyme-kórt és vírusos agyhártyagyulladást hordoz, melyet egy idő után átad a gazdatestbe. Mindkét betegség igen súlyos lefolyású, bizonyos esetekben bénulást, vagy akár halált is okozhat.

A kullancsok elpusztítása valószínűleg nem eredményezne azonnali problémát. Az élősködőknek viszonylag kevés természetes ellensége van: bizonyos madarak, fonalférgek, illetve olyan afrikai teknős- és madárfajok, amelyek nagy emlősöket – például orrszarvúakat – tisztítanak meg a kullancsoktól, a rinocéroszok legnagyobb örömére. A törpe fürkészdarazsak – melyeket sok helyen boltokban is árulnak – pedig a kullancsokba petéznek, így pusztítják el a vérszívókat.

Ugyanakkor nem szabd elfelejteni, hogy a paraziták teljes kiiktatásával a táplálékláncban eggyel feljebb álló élőlényeket veszélyeztetnénk, ezzel pedig az ő természetes kihívóik kerülnének bajba – és így tovább, akár egészen magas szintekig.

Nincs megfelelő eszközünk – még!

A kullancsok esetében tovább nehezíti a feladatot, hogy az Európai Unióban jelenleg tilos az irtásuk. Ennek az oka az, hogy a korábban használt vegyszer nem csupán a többi állatra, de akár az emberre is veszélyes lehet.

A szúnyogirtással hasonló gondok vannak, az alkalmazott szerek károsíthatják a többi élőlényt is, mivel célzott méreg nem létezik. Léteznek olyan szúnyogokra kifejlesztett anyagok, melyek a szaporodásukat gátolják, azonban ezeknek is lehetnek nem kívánt mellékhatásai. A kellemetlenségek miatt az utóbbi időben a tudósok alternatív megoldások kidolgozásán munkálkodnak.

Brit kutatók például génmódosított szúnyogokat tenyésztenek. Az ilyen rovarok utódai nem fejlődnek rendesen, ezért nemzőképtelenek lesznek, a második generáció után kihal a “családfájuk”. A tudósok meglepő eredményeket értek el, akár 96 százalékos pusztulást is sikerült összehozniuk egy-egy populációban.

Ausztráliában – etikai okokból – nem a szúnyogok megölésére törekednek, sőt! A tudósok azt akarják elérni, hogy a rovarok ellenállóvá váljanak a Dengue-lázzal szemben. Olyan baktériumokat vizsgálnak, melyek meggátolják, hogy a szúnyogok terjeszteni tudják a betegséget. Hasonló megközelítésen dolgoznak az Egyesült Államokban is, ott olyan génmanipulált vérszívókat tenyésztenek, melyek ellenállóak a maláriával szemben.

Filozófiai kérdés, vagy természettudományi probléma?

Az irtás kérdése azonban sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. Továbbra is ott van a természettudományi vetület: egy állatfaj elpusztítása, valamint annak következményei.

Könnyen elképzelhető, hogy a szúnyogok kiirtása után más állatfaj venné át a moszkitók helyét, ily módon csöbörből vödörbe kerülnénk. David Quammen író szerint a rovarok megölése azt is eredményezné, hogy az esőerdő kellemesebb környezetté válna az ember számára, vagyis még nagyobb mértékű lenne a fakivágás – ez pedig katasztrófához vezetne.

Egy faj esetleges megsemmisítésekor a filozófiai kérdés is felmerül. Vajon jogában áll-e az embernek önös érdekekből teljesen eltüntetni a földről egy-egy élőlényt? A választ talán már korábban megadta a történelem, és most nem a meggondolatlanságból elpusztított dodóra kell gondolni. Annak idején két komoly betegséget, a fekete himlőt és a keleti marhavészt okozó vírust is sikerült globálisan felszámolni.

Tegyük fel, hogy az ember megteheti, hogy saját védelmében egy másik fajt eltöröljön. A kutatások azt mutatják, hogy a szúnyogok nem képesek magas érzelemkimutatásra, a fájdalomra nem reagálnak hevesen. Eszerint a rovarok nem szenvednek, mikor elpusztítják őket. Tehát miért nem irtják ki a moszkitókat?

A választ – egyelőre – könnyedén feloldja a reáltudomány: nincs meg rá a lehetőség. Elképzelhető, hogy pár évtizeden belül kifejlesztik a módszert, amellyel valóban el lehet törölni őket a Föld színéről. Az elegánsabb és környezettudatosabb megoldás mégis az lenne, ha sikerülne az igazi problémát, a veszélyes betegségeket kiiktatni. Nem kizárt, hogy ezen az úton a tudomány is gyorsabban haladhat majd.

A veszélyes szúnyogok viszont továbbra is világszerte ott lesznek, méghozzá hatalmas számban. A probléma megoldásához emiatt óriási energia- és pénzbefektetésre lenne szükség, erre pedig lehet, sohasem lesz meg a forrás.

(Via BBC)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.