Tudomány

Különös karfiolok teremnek a Marson

24.hu
24.hu

2016. 02. 03. 17:47

A bolygókutatók szerint a jellegzetes formájú ásványlerakódások bizonyíthatják, hogy volt élet a bolygón.
Korábban a témában:

Az elmúlt évtizedekben a tudósok számos szokatlan formájú geológiai alakzatot találtak a Marson, köztük olyanokat is, amelyekről néhány gazdag fantáziával megáldott internetező azt gondolta, egyértelműen bizonyítják, hogy egykor intelligens élet volt a bolygón. De míg a marsjáró által halálra gázolt nyuszi vagy az arany Buddha-szobor valószínűleg a pareidolia számlájára írható, könnyen meglehet, hogy az Arizonai Állami Egyetem két tudósa most valódi bizonyítékot talált arra, hogy a vörös bolygón egykor virágzott a – mikrobiológiai értelemben vett – élet.

2008-ban a NASA Spirit roverje számos fényképet készített a Gusztev-kráterről. A képeken furcsa „karfiolok”: jellegzetes formájú ásványlerakódások láthatók. A Smithsonian híre szerint a kutatók azt gondolják, hogy ezek az ártatlan külsejű halmocskák a marsi élet maradványai lehetnek.

Steven Ruff bolygógeológus és Jack Farmer geobiológus, a Tempei Arizonai Állami Egyetem kutatói az Amerikai Geofizikai Társaság folyóiratában megjelent tanulmányukban azt írták, meglepő hasonlóságot fedeztek fel a marsi karfiolok és a chilei Atacama-sivatag El Taito nevű részén található ásványlerakódások között. Nagyjából hárommilliárd évvel ezelőtt a Mars egy részét gejzírekben gazdag hidrotermális területek borították: ilyen lehetett Gusztev-kráter is.

Az Atacama-sivatagnak ezt a részét gyakran hasonlítják a Marshoz: már csak jellegzetesen vörös színű talaja miatt is. Nem véletlen, hogy a NASA is itt szokta tesztelni robotikai megoldásait és leszállóegységeit. A területen magas fekvése miatt rendkívül erős az ultraibolya-sugárzás, évente kevesebb, mint száz milliméter csapadék esik, ráadásul igen nagy a hőingadozás is. Arról nem is beszélve, hogy a maga nyolcvan működő gejzírével ez a déli félteke geotermikus szempontból legaktívabb területe.

Az El Taito gejzírjeinek közelében a marsihoz hasonló karfiolszerű lerakódásokra bukkantak. Mint kiderült, ezek mikrobiológiai folyamatok nyomán születtek; Ruff és Farmer szerint a Gusztev-kráter furcsa „zöldségei” is így, a mikroszkopikus méretű élő szervezetek működése nyomán jöhettek létre.

Hasonló lerakódásokat egyébként több helyen is találtak a Földön: így a Yellowstone Nemzeti Parkban és Új-Zélandon is.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.