Tudomány

“Esküszöm az élő Istenre!” – másodszor lett hazánk köztársaság

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 02. 01. 13:00

A "nemzet akaratának és érdekének" 70 éve ez felelt meg a legjobban.

Magyarország államformája néhány rövid megszakítással lényegében a XX. század közepéig királyság volt. A népköztársaság és a tanácsköztársaság epizódjai után a nemzetgyűlés 1920-ban tért vissza a “gyökerekhez”, és az ország ismét királyság lett. Pontosabban soha nem is volt más, legalábbis egy miniszterelnöki rendelet szerint:

A királyság intézményének léte és fennállása a forradalmi események után is jogilag érintetlen maradt. Ezekhez képest tehát mindaddig, amig a törvényhozás másként nem rendelkezik, Magyarország törvényes államformája a királyság marad. … Az állami hatóságoknak, hivataloknak és intézményeknek tehát az őket eddig megillető királyi, illetőleg magyar királyi jelzőket továbbra is használniok kell s bélyegzőjükön a magyar állam címerét és a szent koronát kell alkalmazniok.

Egyértelmű volt a döntés

Aztán jött a háború, a náci megszállás és a nyilas rémuralom, a front elvonultával pedig ismét rendezni kellett az államforma kérdését.

Egyes intézkedések, mint például az államfői jogkört ellátó Nemzeti Főtanács megalakítása, a “magyar királyi” jelző eltörlése azonnal megtörténtek.

A mélyebbre ható változásokhoz azonban idő és energia kellett, az ország leginkább a romok eltakarításával és az életben maradás kérdéseivel volt elfoglalva.

A háború utáni első legitim kormány az 1945. novemberi választások után állt fel Tildy Zoltán vezetésével, ekkor jött el az idő az állami főhatalom körüli kérdések rendezésére. A köztársasági államforma a szociáldemokraták programjában jelent meg először, de rövidesen felsorakozott mellette az összes parlamenti párt.

“Ellenjavallat” mindössze néhány kisgazdától érkezett, miszerint a békekötés után népszavazás döntsön az államformáról, és a legitimisták, katolikusok kérték a döntés elhalasztását. Magát a törvényjavaslatot jogászokból álló szakértő bizottsággal egyeztették, majd 1946. január 23-án a kormány, 24-én pedig a nemzetgyűlés tárgyalta.

“Érdekesség”, hogy a királyságot, mint államformát a képviselők közül egyedül Slachta Margit támogatta, mondván:

Egy ezeréves megszentelt múlttól szakítják el az országot. A jövő felelőssé fog tenni minket elhatározásunkért.

Második magyar köztársaság

A nemzetgyűlés január 31-én megszavazta, hogy a király nélküli királyság helyett Magyarország államformája köztársaság, február 1-jén pedig közfelkiáltással szavazták meg Tildy Zoltánt köztársasági elnöknek.

Az 1946. évi I. törvény preambuluma:

Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról. Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot.

Álmodozzunk kicsit, és gondoljunk bele, mi lett volna, ha… Ha már hetven éve ezek szerint élhetnénk:

Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai[1][2] különösen: a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában.

A köztársaság elnökét a nemzetgyűlés választotta négy évre, a jelöléshez legalább 50 képviselő írásbeli ajánlata kellett. Bárki lehetett jelölt, és így államfő is, aki harmincötödik életévét betöltötte, és akinek nemzetgyűlési képviselői választójogosultsága volt. A választás három körben zajlott: ha az első két alkalommal senki nem kapta meg a kétharmados támogatást, harmadszorra a két legtöbb szavazatot elnyert jelölt közt döntöttek egyszerű többséggel.

Végül jött az eskü:

Én, …………….. esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű leszek. Törvényeit és törvényerejű szokásait megtartom, és másokkal is megtartatom, és köztársasági elnöki tisztemet a Nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára gyakorlom. Isten engem úgy segéljen.”

Vagy a fogadalom:

Én, ……………… becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű leszek. Törvényeit és törvényerejű szokásait megtartom, és másokkal is megtartatom, és köztársasági elnöki tisztemet a Nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára gyakorlom.

Nem tartott sokáig. Az 1949. augusztus 18-án elfogadott 1949. évi XX. törvény hazánk államformáját népköztársaságra változtatta.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.