Tudomány

“Esküszöm az élő Istenre!” – másodszor lett hazánk köztársaság

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 02. 01. 13:00

A "nemzet akaratának és érdekének" 70 éve ez felelt meg a legjobban.

Magyarország államformája néhány rövid megszakítással lényegében a XX. század közepéig királyság volt. A népköztársaság és a tanácsköztársaság epizódjai után a nemzetgyűlés 1920-ban tért vissza a “gyökerekhez”, és az ország ismét királyság lett. Pontosabban soha nem is volt más, legalábbis egy miniszterelnöki rendelet szerint:

A királyság intézményének léte és fennállása a forradalmi események után is jogilag érintetlen maradt. Ezekhez képest tehát mindaddig, amig a törvényhozás másként nem rendelkezik, Magyarország törvényes államformája a királyság marad. … Az állami hatóságoknak, hivataloknak és intézményeknek tehát az őket eddig megillető királyi, illetőleg magyar királyi jelzőket továbbra is használniok kell s bélyegzőjükön a magyar állam címerét és a szent koronát kell alkalmazniok.

Egyértelmű volt a döntés

Aztán jött a háború, a náci megszállás és a nyilas rémuralom, a front elvonultával pedig ismét rendezni kellett az államforma kérdését.

Egyes intézkedések, mint például az államfői jogkört ellátó Nemzeti Főtanács megalakítása, a “magyar királyi” jelző eltörlése azonnal megtörténtek.

A mélyebbre ható változásokhoz azonban idő és energia kellett, az ország leginkább a romok eltakarításával és az életben maradás kérdéseivel volt elfoglalva.

A háború utáni első legitim kormány az 1945. novemberi választások után állt fel Tildy Zoltán vezetésével, ekkor jött el az idő az állami főhatalom körüli kérdések rendezésére. A köztársasági államforma a szociáldemokraták programjában jelent meg először, de rövidesen felsorakozott mellette az összes parlamenti párt.

“Ellenjavallat” mindössze néhány kisgazdától érkezett, miszerint a békekötés után népszavazás döntsön az államformáról, és a legitimisták, katolikusok kérték a döntés elhalasztását. Magát a törvényjavaslatot jogászokból álló szakértő bizottsággal egyeztették, majd 1946. január 23-án a kormány, 24-én pedig a nemzetgyűlés tárgyalta.

“Érdekesség”, hogy a királyságot, mint államformát a képviselők közül egyedül Slachta Margit támogatta, mondván:

Egy ezeréves megszentelt múlttól szakítják el az országot. A jövő felelőssé fog tenni minket elhatározásunkért.

Második magyar köztársaság

A nemzetgyűlés január 31-én megszavazta, hogy a király nélküli királyság helyett Magyarország államformája köztársaság, február 1-jén pedig közfelkiáltással szavazták meg Tildy Zoltánt köztársasági elnöknek.

Az 1946. évi I. törvény preambuluma:

Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról. Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot.

Álmodozzunk kicsit, és gondoljunk bele, mi lett volna, ha… Ha már hetven éve ezek szerint élhetnénk:

Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai[1][2] különösen: a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában.

A köztársaság elnökét a nemzetgyűlés választotta négy évre, a jelöléshez legalább 50 képviselő írásbeli ajánlata kellett. Bárki lehetett jelölt, és így államfő is, aki harmincötödik életévét betöltötte, és akinek nemzetgyűlési képviselői választójogosultsága volt. A választás három körben zajlott: ha az első két alkalommal senki nem kapta meg a kétharmados támogatást, harmadszorra a két legtöbb szavazatot elnyert jelölt közt döntöttek egyszerű többséggel.

Végül jött az eskü:

Én, …………….. esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű leszek. Törvényeit és törvényerejű szokásait megtartom, és másokkal is megtartatom, és köztársasági elnöki tisztemet a Nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára gyakorlom. Isten engem úgy segéljen.”

Vagy a fogadalom:

Én, ……………… becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű leszek. Törvényeit és törvényerejű szokásait megtartom, és másokkal is megtartatom, és köztársasági elnöki tisztemet a Nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára gyakorlom.

Nem tartott sokáig. Az 1949. augusztus 18-án elfogadott 1949. évi XX. törvény hazánk államformáját népköztársaságra változtatta.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BERKELEY, CA - FEBRUARY 1: A "Make America Great Again'' hat is burnt on the UC Berkeley campus during a protest on February 1, 2017 in Berkeley, California. A speech by controversial Breitbart writer Milo Yiannopoulos, who was scheduled to speak at the university, was cancelled after protesters and police engaged in violent skirmishes.   Elijah Nouvelage/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.