Tudomány

Élet a Marson, kínaiak a Holdon – 2016 is menő év lesz az űrkutatásban

24.hu
24.hu

2016. 01. 29. 13:00

A tavalyi év sem volt akármilyen: 2015-ben például leszállt egy űrszonda egy üstökösre, visszaérkezett épségben egy rakéta a Földre, és minden eddiginél részletesebb képeket kaptunk a Plutóról. Szerencsére 2016 sem lesz ennél unalmasabb, ha a Naprendszerünk kutatásáról van szó.
Korábban a témában:

Hold

A Kínai Űrügynökség Chang’e 3 nevű leszállóegysége és a Jáde Nyúl nevű róver második éve vannak a Hold felszínén. Bár Kína a terveiről nem beszél, a Daily Mailnak nyilatkozó David Rothery professzor szerint elég valószínű, hogy egy-két éven belül akár egy kínai asztronauta is leszáll a Holdon:

a kínaiak nagy leszálló egységeket tesznek le a Holdra. Ki tudja, mikor visznek valamit oda, hogy mintát hozzanak vissza vele? És ha ezt megteszik, már embert is küldhetnek.

A Roszkozmosz ugyanakkor – megszorítások miatt – 2030-ra halasztotta a tervezett holdra szállást.

Merkúr

A BepiColombo küldetés indítása lett volna a Merkúrral kapcsolatos legnagyobb csillagászati esemény idén. A közelsége ellenére meglehetősen kevéssé kutatott bolygóhoz európai és japán űrügynökségek közösen küldtek volna szondát. Azonban nemrég júliusról 2017 januárjára halasztották a szonda fellövését, mert még nem készült el minden alkatrésze. A BepiColombo várhatóan 2024-ben éri el a Merkúrt és a Naprendszer belső bolygóinak keletkezéséről is értékes információkat ad majd.

Vénusz

Tavaly decemberben állt pályára a bolygó körül a japán Akatsuki nevű szonda, ami a Vénusz klímáját és légkörét kutatja, illetve a felszínéről gyűjt adatokat a vastag felhőkön átlátó infravörös érzékelőivel.

A NASA is tervez további két, a Vénuszt kutató küldetést, de hogy ezek mikor és hogyan valósulnának meg, arról még nincs döntés.

Mars

A Marssal kapcsolatban továbbra is izgalmas kérdés, hogy vajon van-e valamiféle élet a bolygón. A tény, hogy folyó vizet már találtak ott, nem az egyetlen, ami arra enged következtetni, hogy akár élő mikrobák és baktériumok is lehetnek rajta. Mert a légkörében a metán is megtalálható. Andrew Coates, a University Colleg London bolygókutató professzora nyilatkozta a Daily Mailnek:

a marsi légkör metán tartalma azért nagyon érdekes, mivel hogy nem kéne lennie.

Foto: 123rf

A légköri metánt ugyanis le kéne bontania a napfénynek. Így a gáz jelenléte azt is jelenti, hogy valami forrás folyamatosan kibocsátja. Ez pedig vagy geotermikus aktivitás lesz – ami szintén váratlan felfedezés lenne a Mars kapcsán -, vagy élő szervezetek bocsátják ki.

Az Európai Űrügynökség és az orosz Roszkozmosz közös küldetése, az ExoMars éppen ezért a bolygó légkörének vizsgálatáról fog szólni. A küldetéshez tartozik a Trace Gas Orbiter, ami a bolygó körül kering majd, illetve a Schiaparelli nevű leszállóegység. A szondákat márciusban lövik fel, és októberben érnek célhoz.

A kisbolygóöv

A Mars és a Jupiter közti aszterodia övet vizsgálva a Naprendszer keletkezését lehet jobban megérteni. A Nasa Dawn küldetése is ezért indult, és az öv legnagyobb objektumát, a Cerest vizsgálta: ez az az égitest, amin különösen fényes foltokat találtak egy kráterben. Hónapokig tartott, mire a tudósok nagyjából megegyeztek, hogy a fényes foltokat són tükröződő napfény okozza.

Az idei újdonság a Nasa OSIRIS-REx nevű küldetése lesz. Ennek célja egy Bennu nevű aszteroida feltérképezése: leszáll rá, mintát vesz a felszínéből, amit 2023-ra hoz vissza a Földre.

Jupiter

Idén júliusban éri el a gázóriást a Juno nevű űrjármű. A Junót még 2011-ban indította a Nasa a New Frontiers, Új Határok küldetés keretei közt. A szonda a Jupiter légkörébe belépve annak összetételét, nyomását vizsgálja majd, továbbá a bolygó gravitációs- és mágneses mezejét, új információkat adva ezzel a Naprendszer legnagyobb bolygójának létrejöttéről.

A Juno valószínűleg igen gyorsan tönkremegy majd a Jupiter körüli nagyon erős sugárzástól, körülbelül 30 keringést bír csak ki. De az Európai Űrügynökség már dolgozik a Juice nevű küldetésen. A Juice 2022-ben ér majd a Jupiterhez, ahol annak három holdját, a Ganimédeszt, a Kallisztót, és az Európét is vizsgálni fogja.

Szaturnusz

Az Enceládusz nevű holdat vizsgálta tavaly a Nasa Cassini űrszondája, mikrobiális élet lehetősége után kutatva. A Cassini idén a Saturnusz többi holdját és gyűrűjét fogja vizsgálni. A szonda mára ütemezett feladata egyébként a 439. rövid hajtómű-indítás, hogy továbbra is pályán maradjon a bolygó körül.

Kuiper-öv

A New Horizons küldött nagyszerű képeket tavaly a Plútóról. Az űrszonda azóta tovább repült, most a 2014MU69 nevű, 35 km átmérőjű égitest a célja. A 2014MU69 a Neptunuszon túl elhelyezkedő Kuiper-öv körülbelül 800 ismert kisbolygójából az egyik. A New Horizons idén még hónapokig küld képeket a Plútóról is.

A Kuiper-öv égitestjeinek különös mozgása alapján ugyanakkor a kutatók nem egyeztek még meg abban, hogy van-e esetleg egy másik ismeretlen bolygója is a Naprendszerünknek. Kaliforniai tudósok nemrég jelentették be, szerintük egy a Földnél tízszer nehezebb objektum kering valahol odakint; 2016-ban talán kiderül, így van-e.

Forrás: Daily Mail Online

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

KODAK Digital Still Camera
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.