Tudomány

Magyar parasztasszony indult harcba a férfiak világa ellen

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 01. 26. 13:00

A XIX és a XX. század fordulóján a hazai, de a közép- és kelet-európai feminizmus is jobbára úri szalonok dámái közt bontogatta szárnyait. A magyar feministák egyesülete 1904-ben alakult.

Főleg a paraszti társadalomban a nő helyét a tűzhely mellett jelölték ki, az asszonyverés mindennapos, elfogadott tett volt. Na, nem az, ha az ember összeverte az asszonyt, de egy-két pofont még a szeretet, féltés jeleként értelmeztek – nem vicc, itt lehet utánaolvasni.

Mit keres asszony a férfiak sorában?

Ebben a helyzetben emelkedett szóra egy hét gyermeket nevelő parasztasszony, egy napszámos felesége, a balmazújvárosi Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára. A szép benne az, hogy hangját meghallották és meghallgatták, alulról szervezve pedig létrehozta Európa első paraszt feminista mozgalmát.

A kiváló adottságú nő kiáltványa az Országos Földmívelő Párt 1908. évi karácsonyi röpiratában jelent meg:

Testvéreim! Földmívelő asszonyok és lányok! Hozzátok szólok szegény nyomorgó testvéreim. Hozzátok kiáltok a nyomorúságból. Szeretném, ha kiáltásom erős lenne, mint az égdörgés, amelynek szavát mindenki meghallja, aki az országban él. Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni… Vannak talán kishitűek, aki azt mondják: Mit keres asszony a férfiak sorában? – Hát miért nem kérdik meg tőlünk aratáskor, kapáláskor, csépléskor, hogy miért állunk a férfiakkal egy sorba, s miért végezzük a nehéz munkát hajnalhasadástól napnyugtáig úgy, mint ők?

A helyi férfiak húzták a szájukat, mondván, asszony kezébe a fakanál való, nem újság, penna és politika. Aztán elfogadták a helyzetet, és 80 alapító taggal megalakult a helyi feministák szervezete. Választójogot követeltek, a napszám felemelését, tömören, világosan fogalmaztak.

Jogot a nőknek – De sok férfiarcról azt olvasom le – minek az nektek, a nőknek csak a bajból adnak elégségeset. De azért nőtestvéreim ne hagyjuk magunkat, mert ti a nyomort vélem együtt még jobban érezitek

– mondta Magyar Gáborné Sós Mária.

A magyar nép lelke diktálta

A parasztságból induló mozgalom nagy feltűnést keltett. Már 1909-ben Balmazújvárosba utazott Bédy Schwimmer Rózsa, a Feministák Magyarországi Egyesületének vezetője, hogy Bordás Istvánnéval és társaival találkozzon. Sőt, ugyanabban az évben meghívást kaptak Londonba, a Nemzetközi Nőkongresszusra, ahova viszont anyagi és nyelvi nehézségek miatt esélyük sem volt elutazni.

Rokon Tóth Sára és gyerekei (Magyar Nemzeti Levéltár)

Veres Péter így írt Sára asszony kiáltványáról:

Ez a mi népünk hangja. Református zsoltárok komor pátoszát érzem. Ezeket a mondatokat Bordásné Rokon Sári nehézkes pennájára a magyar nép lelke diktálta

A feministák is komolyan vették. 1913-ban a vezetőség meghívást kapott Budapestre, a a Nők Választójogi Világszövetségének kongresszusára. Itt már meg tudtak jelenni, a hat tagból álló küldöttséget Rokon Tóth Sára vezette, aki beszédet is mondott.

Képzeljük el a helyzetet: a fényes szalonban, magas állású dámák hallgatják a felkendős, naptól cserzett arcú, kérges kezű nőt.

És tisztelik, és ünneplik. Másnap az újságok is elragadtatással írtak szerepléséről, és megkapta Carrie Chapma Cott, a világszervezetet vezető milliomos asszonyától saját mozgalmának aranyjelvényét, a Jus Suffragiit.

Vezető politikusok és a villamos

Fogadásokra mentek a Budai Várba, a Gellért szállóba, ahol a Pénzes Ilona úgy járt, mint a kondásgyerek a nagygazda disznótorán: a kötényébe is jutott a szendvicsekből.

A háború alatt Sára a mindennapi gondokról írt a Nők Lapjába, amivel sikerült elérni, hogy a nagybérlők a határ egy részében harmados földet juttattassanak a hadiasszonyoknak.

Az őszirózsás forradalom után azonban alábbhagyott a nők forradalmi lendülete, a húszas években pedig szervezetük végleg feloszlott. A választójogi törvény tárgyalásakor feminista gyűléseket tartottak, ahol a balmazújvárosi nők is képviseltették magukat. A rendezvényeken olyan politikusok jelentek meg, mint Wekerle, Vázsonyi, Károlyi Mihály, és Tisza István.

Sőt, amikor az újvárosi két küldött, Szeifertné Pokrócz Julianna és Béke Imréné a fővárosban villamosra szállt, előbbi elmondása szerint

Teleki grófné hangos szóval kért ülőhelyet a parasztasszonyoknak. Mert ők keresik mindnyájunknak a kenyeret…

Az őszirózsás forradalom után alábbhagyott a mozgalom lendülete, a húszas években pedig szervezetük feloszlott. Bordás Istvánné teljesen visszavonult a politikától, 1957-ben hunyt el.

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Mickey Rooney as the notorious 1930s gangster, Baby Face Nelson, starring in the film of the same name, poses with Leo Gordon as villainous bank robber, John Dillinger, in front of an original newspaper headline. (Photo by George Rinhart/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.