Tudomány

Tíz évig állt híd a Parlament előtt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 01. 18. 13:00

A II. világháború során a német hadsereg visszavonulásának része volt a hidak lerombolása Budapesten is. A legismertebb eset talán a Margit híd lerombolása volt 1944. november 4-én. A hídra már korábban felszerelték a dinamittölteteket, amelyek ezen a szombati napon, déli 12 órakor véletlenül léptek működésbe.

Villamosok, autók zuhantak a vízbe emberek százaival. A szemtanú szerint egy 6-os villamos két összetört kocsija még kilátszott a vízből, sebesültek jajveszékelése hallatszott, a hídrácsokon holttestek hevertek, a kavargó vízben hullák, fuldokló sebesültek voltak.

A halottak pontos számát nem lehetett megállapítani, a becslések 100-600 áldozatot említettek.

Átmeneti megoldás

Miután a front áthaladt a városon, a dunai átkelés biztosítása volt az egyik legégetőbb feladat. Nemcsak a város ellátása és újjáépítése miatt, hanem a Vörös Hadsereg ellátása okán is. A szovjetek három pontonhidat építettek, majd átadták őket Budapestnek. Az egyik a Margit híd pótlására szolgált, a népnyelv ezért Manci hídnak nevezte: a Lukács fürdő kertjéből indulva ért a szigetre, majd a mai Radnóti Miklós utcánál Pestre.

A Manci híd a lerombolt Margit hidat pótolta (Wikipedia)

Átmenetileg állandó híd kell

A háromból ez maradt meg legtovább, 1948-ig, a lerombolt Margit híd megmaradt pillérein kábelhidat építettek, ezen vezették át a gázt és a postai kábeleket. A Manci híd tervezőjét, Mistéth Endrét – és Hilvert Eleket – 1945 májusában bízta meg a főváros egy “félállandó” híd megépítésével.

A helyszínt kormányülésen jelölték ki: Batthyány tér és a Kossuth Lajos tér között, a Parlament közvetlen közelében.

Azért volt rá szükség, mert az állandó hidak újjáépítése még sokáig nem volt lehetőség, a pontonhidakat pedig nem lehetett egész évben használni, ráadásul a hajóforgalmat is erősen akadályozták.

Misthéthnek nem volt könnyű dolga, a hídépítés szinte minden feltétele hiányzott. A gyárak vagy álltak, vagy elpusztultak, a gépek romokban hevertek, az építőanyag szállítása szinte megoldhatatlannak tűnt. Mégis, mindössze nyolc hónapot kapott a munkára, ezért nem nevezhetjük túlzónak a korabeli kommentárokat, amelyek valóságos csataként jellemezték az építkezést.

Az ország minden részén fémgyűjtés kezdődött, az építőanyag túlnyomó részét a lerombolt hidak és környező épületek adták. És sikerült. A 355 méter hosszú, 11 méter széles Kossuth hidat két forgalmi sávval és két járdával 1946. január 18-án ünnepélyesen átadták a forgalomnak.

Az eleve átmenetinek szánt híd az állandó átkelők visszaépítésével feleslegessé vált és állapota is leromlott. Lezárásáról és lebontásáról 1956 tavaszán döntött a fővárosi vezetés, 1960 novemberére a Kossuth híd utolsó elemeit is kiemelték a folyóból, 1963 elejére pedig már a mederben sem maradt nyoma.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LISBON, PORTUGAL - MARCH 25: Head coach Bernd Storck of Hungary looks on during the 2018 FIFA World Cup Qualifying Group B match between Portugal and Hungary at Luz Stadium on March 25, 2017 in Lisbon, Portugal.  Rodrigo Cabrita / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.