Tudomány

Létezik turáni átok?

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 11. 30. 13:00

Közismert, hogy a turáni átok miatt a magyar nemzet boldogulását több mint ezer éve széthúzás, belviszály nehezíti. Ma is igaz, akár így is megfogalmazhatjuk: két magyar három párt. A turáni átok története elvileg a IX. századba nyúlik vissza.

Ekkor telt meg az etelközi haza népek sokaságával, és “a hét fejedelmi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak hívnak, a helyszűkét tovább nem tűrhetvén, tanácsot tartott, és késedelem nélkül fegyverrel, haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet” – írja Anonymus.

Vérszerződés

Tudták azt is, e hatalmas vállalkozást csak úgy vihetik véghez, ha “vezért és parancsolót” választ magának. “Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért – pogány szokás szerint – saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette.” Ez volt a ma vérszerződésként ismert aktus, ahol esküvel fogadták többek között, hogy vezetőjüket mindig Álmos véréből választják.

Ez lett volna ugye a senioratus, azaz a trón mindig az alapító legidősebb egyenesági fiú utódját illeti függetlenül attól, hogy az illető milyen közeli rokoni kapcsolatban állt az épp elhunyt nagyfejedelemmel. Az eskü utolsó szakasza így szólt:

Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa.

Ez utóbbi egyértelműen a Névtelen korát, a XII-XIII. századot idéző oklevélformula, amiről itt írtunk részletsebben. De maradjunk a “mesénél”. Nem tudjuk, Géza nagyfejedelem milyen körülmények között örökölte apja, Taksony trónját. Az viszont biztos, hogy István utódlása erőszakkal történt, a dinasztia vérrel váltott a primogenitúrára, azaz az egyenesági öröklési rendre.

Esküszegés büntetése

És itt kapcsolódik történetünkbe a turáni átok, eredetére több magyarázat is létezik. Az egyik szerint üldözött táltosok átkozták meg a magyarokat, mert elfordultak az ősi istenektől. A másik úgy tudja, a vérszerződés megszegése, a primogenitúra bevezetése “aktiválta” az átkot. Nyilvánvaló, hogy a keresztény magyar állam születése idején sokaknak volt okuk átkot szórni. De hogy valóban megtették-e, nem tudjuk, mert a turáni átoknak nincs nyoma a forrásokban.

Max Müller, német történeti nyelvész volt az a XIX. század végén, aki az iráni népektől északra fekvő területre, Turánra felhívta a figyelmet, az ottani sztyeppei népeket és nyelvüket pedig turáninak nevezte.

Innen származtatják a szkítákat is, akiket pedig a magyarok mondanak őseiknek. “Müller Miksa” abban az időben Magyarországon is népszerű tudós volt, előadásokat tartott hazánkban és több könyve is megjelent magyarul.

A turáni átok kifejezés sokak szerint ekkor, az ő hatására terjedt el a köztudatban. Magyarul tehát: ha az átok akár már több mint ezer éve létezik is, nevet csak ekkor kapott.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.