Tudomány

Piroska ezeréves, és nem is ette meg a farkas

Történetünk valamikor 1010-1026 között veszi kezdetét azzal, hogy a mai Belgium területén, Liege városában egy Egbert nevű pap elhatározta, tankönyvet ír diákjai számára. Meséket, közmondásokat gyűjtött össze, elsősorban nyelvtani szabályok oktatására, de természetesen a történetekből nem hiányozhattak az erkölcsi tanulságok sem.

Így született meg a Megrakott hajó című mű, amely a szerző szavai szerint azoknak a kis nebulóknak szólt, akik még nem túl erősek az olvasás tudományában. Ami a tartalmat illeti, Egbert nagyrészt a Szentírásból merített, ám több történetet a nép ajkáról helyezett művébe.

Isteni közbelépés

Ilyen A kislányról, akit megmentettek a farkaskölyköktől című mese is, amelyről a mester úgy nyilatkozott, hogy bár parasztok mesélik, annyira igaz, hogy csakis hiteles lehet. A lány öt éves volt, amikor piros ruhájában, mit sem törődve a veszéllyel, vándorútra indult. Reggel volt, húshagyó vasárnap.

Csakhogy egy farkas útközben megtámadta és behurcolta az erdő mélyére, de nem ölte meg: kölykei elé vetette, hogy tépjék szét azok. Élelem gyanánt. A kicsik azonban nem bántották a gyereket, inkább fejét simogatták, miközben ő így kérlelte őket: ne szakítsátok szét a ruhámat! És a farkasok nyilván megkegyelmeztek neki, hisz a történet így ér véget: a Teremtő meglágyította vad lelkeiket.

Mert meghalsz…

Piroska és a gonoszt megtestesítő farkas a francia Charles Perrault meséjében bukkan fel ismét, ám ez már egy sokkal szomorúbb történet, bár tanulság itt is van. Sőt! Ha idegenekre hallgatsz, meghalsz…

Itt ugyanis Piroska az erdőben bolyong, és a farkastól kér útbaigazítást, merre induljon. Csakhogy az ordas szándékosan rossz irányba, az erdő sötét belseje felé irányítja. Ott pedig rátámad és felfalja. Ennyi. A tanulság tényleg az, hogy ha kedves az életed, ne hallgass idegenekre, és ne hagyd el a járt utat.

Piroska és a farkas (Wikipedia)
Piroska és a farkas (Wikipedia)

Piroska és a farkas meséjének egyébként tucatnyi verzióját tartják számon, ősforrásként Aiszóposz egy 2600 éves fabuláját tartják számon. A mese egyébként Ázsiában is sok helyen ismert, Kínában a farkast tigris alakítja. Manapság a Grimm fivérek szelídített változatát meséljük, ahol a vadász közbelépésének köszönhetően a jó megmenekül, a gonosz pedig elnyeri méltó büntetését.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik