This image obtained November 23, 2015 courtesy of Sinclair Stammers/University of North Carolina at Chapel Hill shows a light micrograph of a tardigrade. Researchers from the University of North Carolina at Chapel Hill have sequenced the genome of the nearly indestructible tardigrade, the only animal known to survive the extreme environment of outer space, and found something they never expected, that they get a huge chunk of their genome - nearly one-sixth or 17.5 percent - from foreign DNA. AFP PHOTO/SINCLAIR STAMMERS/UNIVERSITY OF NORTH CAROLINA AT CHAPEL HILL = RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO /SINCLAIR STAMMERS/UNIVERSITY OF NORTH CAROLINA AT CHAPEL HILL " - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS = 
 / AFP / UNIVERSITY OF NORTH CAROLINA / Sinclair Stammers
Tudomány

Idegen DNS-t találtak a medveállatkák genomjában

24.hu
24.hu

2015. 11. 26. 17:27

Az egyik medveállatka-faj genomját a University of North Carolina tudósai térképezték fel. Mint kiderült, genetikai állományuk egyhatoda más fajok –köztük baktériumok, növények, gombák és ősbaktériumok – „idegen DNS-éből” áll.
Az elpusztíthatatlan apróságok immár hivatalosan is a Föld legfurcsább élőlényei.
Korábban a témában:

A medveállatkák (Tardigrada), ezek a mikroszkopikus méretű, nyolclábú élőlények több száz millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Több mint ezer különféle fajukról tudunk: van köztük ragadozó és növényevő is, és legismertebb tulajdonságuk az, hogy gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. Szélsőséges körülmények között védőburkot növesztenek maguk köré vagy a kriptobiózis állapotába kerülnek – gyakorlatilag hibernálják magukat, minek következtében anyagcseréjük az eredeti kevesebb mint 0,01 százalékára esik vissza, és nedvességtartalmunknak akár 99 százalékát is elveszthetik.

Gond nélkül kibírják a fagypontnál jóval alacsonyabb és a forráspontnál magasabb hőmérsékletet; ha úgy alakul, évekig élnek élelem és víz nélkül; sőt, az űr vákuumját és a kozmikus sugárzást is túlélik. És ha mindez nem lenne elég: egy új tanulmány szerint a génállományuk tele van idegen DNS-sel.

A Hypsibius dujardini nevű tardigradafaj genomját a University of North Carolina tudósai térképezték fel. Thomas Boothby, a tanulmány vezető szerkesztője a Motherboardnak nyilatkozva azt mondta, hogy a szekvenálás eredménye „nagyon megdöbbentette” őket. A kutatók azért készítették el a medveállatka géntérképét, hogy jobban megismerhessék a biológiai sajátosságait. Amit találtak, még őket is meglepte: mint kiderült, a tardigrada genetikai állományának egyhatoda más fajok –köztük baktériumok, növények, gombák és ősbaktériumok – „idegen DNS-éből” áll.

„Először azt hittük, elrontottunk valamit, és beszennyeztük a szekvenálásnál használt mintákat” – magyarázta Boothby. De miután az eredményeket több megismételt vizsgálat is alátámasztotta, bebizonyosodott, hogy az idegen DNS valóban szerves része a medveállatkák génállományának.

Na de hogy kerülhetett oda? A tudósok szerint a megoldás kulcsa az ún. „horizontális géntranszfer”: egy olyan folyamat, amelynek során egymással nem rokon fajok között cserélődnek ki a gének. „Valamikor a múltban valószínűleg több alkalommal is előfordult, hogy a baktériumok, a gombák és a növények génjei átvándoroltak és beépültek a targiadák genomjába – fejtegette Boothby. – Feltehetőleg a csírasejtek génállományába is bekerültek, és így az újabb medveállatka-generációkra is átöröklődtek.”

A tanulmány szerzői szerint valószínű, hogy a targiadák éppen kivételes túlélőképességük miatt különösen alkalmasak az idegen DNS befogadására. Mint írták, könnyen előfordulhat, hogy amikor szinte teljesen kiszáradnak, a DNS-ük széttöredezik, amikor pedig újra rehidratálódnak, a sejtmembránjuk időlegesen „áteresztővé” válik, lehetővé téve, hogy az olyan nagyobb molekulák, mint amilyen a DNS is, áthatoljanak rajtuk. Ezután, mivel a szervezetük elképesztően hatékonyan tudja kijavítani a genetikai állományukat ért károsodásokat, az idegen DNS-t egész egyszerűen beépítik a saját genomjukba.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. január 23.
A veronai buszbaleset egyik túlélőjét (j) öleli egy lány a Szinyei Merse Pál Gimnáziumnál 2017. január 23-án. Január 20-án éjjel az olaszországi Verona közelében balesetet szenvedett egy magyar fiatalokat szállító busz, tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek. A buszon a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, volt diákok, tanárok és egyikük családja utazott.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.