Anne Frank poses in 1941.
Tudomány

A világ leghíresebb zsidó kislánya Amerikába próbált menekülni, de nem engedték be

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2015. 11. 26. 18:45

Ahogy Magyarországon sokan ‘56-hoz hasonlítják a mostani menekültáradatot, úgy külföldön inkább a II. világháború körüli migrációhoz. Anne Frank és családja Amerikába próbáltak bejutni. Hiába.

A naplójegyzetei miatt világhírűvé vált, tragikus sorsú zsidó kislány, Anne Franknak és családjának Adolf Hitler hatalomra kerülése után kellett elhagynia Németországot, Hollandiába menekültek, de a családfő, Otto Frank folyamatosan azért levelezett amerikai ismerőseivel, hogy vízumot kapjanak az országba.

1940 májusában a németek lerohanták Hollandiát, 1941. április 30-án Ott Frank kétségbeesett levelet írt régi főiskolai barátjának, Nathan Straus Jr.-nak:

Menekülnünk kell Hollandiából és ahogy látom, Amerika az egyetlen ország, ahová mehetünk. Talán emlékszel rá, van két lányunk. A mi sorsunk már nem is annyira érdekes, de őket biztonságba kell helyezünk.

Megkérte barátját, hogy próbálja meg elintézni a vízumokat, erre ötezer dollárja volt. (Igen, a menekülteknek akkor is volt pénzük, ma is, de nem azért, mert valakik pénzelik őket.) “Te vagy az egyetlen, aki segíthet nekünk.”

A lezárt ország

A család szomorú történetéről, az egész Amerikába jutási kísérletről nem most ír először az amerikai sajtó. Az American University történelemprofesszora, Richard Breitman 2007-ben írt már róla.

Most azonban újra körbejárta a komplett amerikai sajtót, elsősorban a republikánus elnökjelölt-aspiránsok menekültellenes kirohanásai miatt, amiről bővebben itt írtunk.

Röviden: Ted Cruz közölte, hogy csak keresztényeket lenne hajlandó befogadni Szíriából, és teljesen kitiltaná a muzulmánokat. Marco Rubio szerint azért nem kéne több szír menekültet befogadni, mert nem lehet megfelelően leellenőrizni őket. A nagyhangú Donald Trump szintén menekültellenessé vált, arra figyelmeztetve, hogy a menedékkérők „trójai falovakká” válhatnak a terroristák számára.

A legkeményebb azonban Chris Christie, New Jersey kormányzója volt, aki egy rádiós műsorban kijelentette, hogy még egy öt évnél fiatalabb árvát sem fogadna be Szíriából.

Hasonló volt a helyzet akkor is, Otto, Edith, Margo és Anne Frank azért nem kaptak vízumot Amerikába, mert a hatóságok nemzetbiztonsági okokból szinte lehetetlenné tették a belépést.

Breitman 2007-ben azt írta: Anne Frank most akár egy 77 éves bostoni író is lehetne.

Ehelyett 15 évesen halt meg, a bergen-belseni koncentrációs táborban, 1945 februárjában.

A családnak addig sikerült eljutnia, hogy kitöltötték a vízumkérelemhez szükséges papírokat, de az amerikai kormányzat egyre gyanúsabban tekintett az Európából érkező menekültekre. Ezért amerikai részről sokkal nehezebbé vált belépni az országba – és a náci rezsimtől való szabadulás is kezdett lehetetlenné válni.

Kuba, Amszterdam, Auschwitz

1939 elején nagyjából háromszázezer ember várt vízumra, ez a szám az évek során egyre nagyobb lett, később az amerikai nagykövetségek már akkor sem garantálták a belépést az országba, ha az utazni vágyóknak lefoglalt útjuk volt.

Amikor a Frank család számára világossá vált, hogy nem menekülhetnek Amerikába, szóba került, hogy Kubába próbáljanak meg eljutni. 1941. december elsején a családfő vízumot igényelt a családnak, de tíz nappal később Németország és Olaszország hivatalosan is háborúba lépett Amerikával, ezért a vízumkérelem is törlődött.

1942-ben Anne nővére, Margo behívót kapott munkára Németországba. Az apa tudta, hogy ez a gyakorlatban deportálást jelent, így bujkálni kezdtek. Egy másik családdal együtt 25 hónapig Amszterdamban, míg valaki fel nem jelentette őket.

Westerborkba, majd Auschwitzba hurcolták őket, ahonnan Annét és nővérét, Margot-t Bergen-Belsenbe vitték tovább. 1945 március első heteiben, a tábor felszabadulása előtt néhány héttel mindketten tífuszban haltak meg, anyjuk Auschwitzban vesztette életét.

Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve talált rá Anne naplójára, többek rábeszélésére 1947-ben adta ki.

(The Washington Post, Chicago Tribune, ABC, The New York Times)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.