A magát elmélkedőként, emberbarátként és haladóként meghatározó szabadkőművesség virágkorát élte Magyarországon 1867 és 1919 között. A kiegyezés után itthon eltörölték a mozgalmat betiltó birodalmi rendelkezést. A konzervatív és a radikális irány 1886-ban egyesült, és megszületett a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy.
Összeesküvések szervezése helyett
A páholyok testvérei pedig világ-összeesküvések tervezgetése helyett elsősorban filantróp tevékenységet folytattak: számos jótékonysági egyesületet, intézményt alakítottak. Hajléktalanokon, anyákon, csecsemőkön, fogyatékos embereken, katonákon, elkallódott gyermekeken segítettek – derül ki a Politikatörténeti Intézet korabeli sajtóhíreket feldolgozó weboldaláról.
Az első világháború során hadikórházat is létesítettek, az ekkori nagymester, Bókay Árpád orvosprofesszor pedig meghirdette a magyarországi szabadkőműves mozgalom legnagyobb léptékű jótékonysági akcióját. A Kárpátokon 1914-15-ben betörő oroszok elleni harcban lerombolt falu, a mai szlovák-ukrán határ mentén fekvő Mezőlaborc újjáépítését tervezték el.
Kis kárpáti falvak szenvedése
A Világ című lap 1915. augusztusában közölte a nagymester felhívását. “Kis kárpáti falvak körül hónapokon át tombolt a harc: szalmafedeles kunyhók között nap-nap mellett robbantak a gránátok. És amire a harcvonal innen elviharzott másfelé északabbra, a kis kárpáti falvak eltűntek a föld színéről. Megrokkant ősz emberek, asszonyok, gyerekek ténferegnek a füstös kőhalmazok, üszkös gerendák közt s keresik az elpusztult otthon helyét.”
Ezek az emberek mindent elveszettek, méghozzá “miattunk és érettünk vesztették el. A lángba borult kárpáti falvak tűzláncot vontak az ország határszélén s ez a tűzlánc bennünket védett és a mi országunkat, a mi városainkat, a mi tűzhelyeinket, a mi családjainkat oltalmazta meg hasonló veszedelemtől” – idézi Bókayt az elsővh.hu.
Hálatartozás
A segítség társadalmi kötelesség. “Ami bántalmat a cár katonáitól kellett elszenvedniök, arra hozunk nekik gyógyulást most mi, magyar társadalom. Öleljük őket a szívünkre, a lerombolt, bűzös, szűk levegőjű putrik helyett építsünk nekik emberi méltósághoz és emberi igényekhez méltó lakásokat: igyekezzünk Tirol és Svájc kultúráját, gondtalan jómódját megtelepíteni a magyar hegyek között.”
És végezetül a hála: “Testvéreim! Az a hálatartozás, melyet le kell rónunk a Kárpátokban, egyben emberbaráti és hazafias kötelesség is! Elvárom, hogy a maga helyén minden testvér eleget tesz a kötelességének!” – zárul Bókay Árpád nagymester felhívása a magyar szabadkőművesekhez.
