Tudomány

Reszelőt döftek Sisi “magyarul érző” szívébe

Ha létezik a történelemben értelmetlen, eszement, minden célt nélkülöző gyilkosság, akkor Wittelsbach Erzsébet, Sisi királyné megölése az volt. Halála különösen fájt a magyaroknak.

Nagyon fiatalon, 16 évesen ment hozzá Ferenc Józsefhez, lett egy nagy birodalom első asszonya. Egyik napról a másikra került az udvari intrikák dzsungelébe, anyósa, a kőkemény, merev és zsarnoki Zsófia főhercegné útjába.

De hosszú-hosszú idő után Sisi volt az a királyné, aki őszinte szeretetet érzett magyar alattvaló iránt, és ez viszonzásra is talált – talán Mária Terézia volt rajta kívül az egyetlen a Habsburgok között. Miért alakult ez így? Érzelmekről lévén szó az objektív válasz lehetetlen. Említik ugye állítólagos szerelmét, de mindenképp jó barátságát Andrássy Gyulával, és hogy a rebellis magyarok “támogatásával” dacolt a magyarellenes, kemény kéz politikáját erőltető anyósával.

Kora egyik legszebb asszonyának tartották (Wikipedia)
Kora egyik legszebb asszonyának tartották (Wikipedia)

Magyarul érző szív

F. Dózsa Katalin a Rubicon.hu-n azt írja, Erzsébet érdeklődését Majláth János gróf keltette fel, amikor 1853-ban a monarchia népeinek történelmére tanította a leendő császárnét. A még szinte gyereklány romantikus képzeletét rabul ejtette a szilaj magyarok szabadságvágya, örökös harcai. Magánszorgalomból megtanult magyarul, az irodalommal, a monarchiában betiltott, “rebellis műveket” olvasott, magyar tudósokkal levelezett.

Magyar társalkodónőt kért és kapott maga mellé, akinek egyszer Garatshausenből így írt: „bevallom, hogy kellemes családi köröm daczára, iszonyú magyar honvágyam van”. Első Magyarországi útján egy pesti bálon piros rózsás, zöld leveles mintájú fehér ruhában jelent meg – sorolja a szerző. A német császár magyarokra mondott pohárköszöntőjét így köszönte meg:

Az abban szeretett királyunk és drága hazánk iránt kifejezett érzelmek, oly igen jól esnek egy magyarul érző szívnek.

Szíve melegét éreztük

És igen, a vonzódás kölcsönös volt, bár a közvélemény először közönyösen vette tudomásul a császári nászt. Három évvel később, a már említett 1857-es első látogatás alkalmával meghalt a pár kétéves kislánya, Zsófia. Ez részvétet keltett a magyarokban Erzsébet, az anya iránt, de az együttérzés még nem szimpátia – emeli ki Gerő András Egy királyné szerepe. A magyarok és Erzsébet című cikkében. Élénken élt még ekkor a megtorlás emléke, és a meggyőződés: a 13 vértanúért a Habsburg-családnak is 13 halállal kell adóznia.

Ám Erzsébet gesztusai lassan megtörték a jeget. A nemzet számára az 1860-as évek közepére Sisi lett az a “spirituális vezető”, akinek léte igényelt és szükségszerű uralkodó és népe kapcsolatában. De tett is érte nagyon sokat, nem csak a külsőségek terén. A porosz-osztrák háború idején Erzsébet gyermekeivel együtt nem messzi, biztonságos tájakra menekült, hanem Pestre, a magyarok közé, akik büszkén, meghatottan nyújtottak neki védelmet.

Ferenc József és Erzsébet királyné (Array)
Ferenc József és Erzsébet királyné (Wikipedia)

A közbeszéd úgy tartotta, amnesztiát járt ki a császárnál, és tény, hogy közbenjárása nagyban elősegítette a kiegyezést, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét. Nem soroljuk tovább a szép és sok esetben megható gesztusokat, a lényeg, hogy a nemzet és királynője egymásra talált. Általános volt az érzés, amit Benedek Elek írt Sisi emlékkönyvébe:

Mi koronát tettünk a fejére, ő a koronáért szívét adta nekünk. Ezer év óta az egyetlen királyné, kinek szíve melegét érezte a magyar.

Büszke volt tettére a gyilkos

És ezt a szívet szúrta át egy anarchista hegyesre köszörült reszelővel 1898. szeptember 10-én. Lelkét ápolandó ment többhetes gyógykúrára egy svájci üdülőbe a Montreux melletti Territetbe, szeptember 9-én udvarhölgyével Genfbe utazott, és az éjszakát is ott töltötte. Álnéven jelentkezett be egy hotelbe, de titkát egy városi lap leleplezte… A cikket pedig olvasta a városban lődörgő olasz anarchista, Luigi Luccheni.

Valójában nem véletlenül volt ő Svájcban, a Genfbe várt orleans-i herceget akarta megölni, aki viszont lemondta az utat. Luccheninek végül is mindegy volt, hisz nem is személyesen a herceggel volt baja, egyszerűen csak királyi vért akart ontani. Így vált céltáblává Erzsébet, aki szeptember 10-én hajóval készült visszautazni Montreux-be. A gyilkos a kikötőben vetette rá magát, egy hegyesre fent reszelővel szúrta szíven.

Sisi összerogyott, de hamar fel is állt, azt hitte ellökték. Segítség nélkül szállt fel a hajóra, ahol elájult, és csak a fűzője megnyitásakor vették észre a mellkasából szivárgó vért. Nem tudtak rajta segíteni. Lucchenit a járókelők elfogták, büszke volt tettére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik