A cukorbetegség kezelésére használt Metmorfint nemsokára arra tesztelik, hogy képes-e növelni hátralévő éveink számát, meg tudja-e őrizni az egészségünket – írja a New Scientist.
Az öregedésgátló pirulák már nem a távoli jövő termékei, hatásukat 2016 első hónapjaiban embereken fogják tesztelni. A kísérletet végző tudósok a múlt hónapban már egyeztettek az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatallal (FDA). Azt szeretnék bizonyítani, hogy a metmorfin nevű diabétesz-gyógyszer valóban késlelteti a halál bekövetkeztét, illetve az olyan idős korral bekövetkező betegségeket, mint a szívroham, a rák, vagy a mentális leépülés.
Ez lesz az első alkalom, amikor egy embereken végzett kísérlet során kifejezetten azt vizsgálják, hogy egy gyógyszer meghosszabbítja-e az életet. “Ez úttörő jelentőségű” – mondta Sue Peschin, egy öregedéskutatások támogatásával foglalkozó amerikai nonprofit szervezet, az Alliance for Aging Research képviselője. “Sokat jelent, hogy az FDA az ötlettel kapcsolatban megnyitotta kapuit a kutatók számára” – tette hozzá Peschin.
Riasztó módszerek
Idáig nem volt igazán jó hírneve az élettartam meghosszabbításával foglalkozó kutatási területnek, mivel a legtöbb felsorakoztatott módszer haszontalan vagy riasztó volt, mint például az éheztetéses diéták, vagy a kromoszómáink végének meghosszabbítása.
A gyógyszerészeti szabályozó hatóságok az öregedést még hivatalosan nem ismerték el olyan állapotként, ami kezelést igényelne, ez igen megnehezíti az ilyen típusú gyógyszerek engedélyeztetését. Ez azonban nem egy megoldhatatlan probléma, és a Metmorfin előnyös helyzetben van, hiszen egy meglévő gyógyszerről van szó, már ismertek a hosszútávú használatának a hatásai, csupán új célra szeretnék alkalmazni.
A Metmorfint már évtizedek óta a 2-es típusú diabétesz kezelésére használják, emiatt a kutatók közvetlenül embereken, nagyszámú csoportokon kezdhetik meg a vizsgálódást. Az új gyógyszereket általában először állatokon, majd kevés emberen tesztelik. Nir Barzilai, a kutatás vezetője a New York-i Albert Einsten Gyógyszerészeti Főiskolán elmesélte, hogy a Metmorfin-kísérlet esetében 3000, a hetvenes éveiben járó alanyt figyelnek majd meg 5 éven keresztül.
Lassan nyílik a pénzcsap
A kutatást hátráltató legfőbb akadály az 50 millió dolláros költségvetés finanszírozásnak a megoldása. Az Amerikai Öregedéskutatási Szövetség (American Federation for Aging Research) támogatja a kísérletet a tervezési szakaszban, valamint a kutatócsoport számos más szponzorral is tárgyal, beleértve az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetet (National Institutes of Health) is, ezért Barzilai reményteli. “Több helyről is jelezték érdeklődésüket, tehát így vagy úgy, de a kísérlet folytatódni fog” – mondta. Elvégre, ha a gyógyszert jóváhagyják, várhatóan hatalmas lesz rá a kereslet.
Az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatallal való júniusi találkozása után Barzilai azt mondta, a szabályozó szervnek csak “kisebb javaslatai” voltak, és úgy tűnt, támogatná a kutatást. Ahhoz, hogy beinduljon a kísérlet, igazából nincs szükség az FDA jóváhagyására, de a hivatallal való egyeztetések később pozitív tényezők lehetnek a gyógyszer licenszének megszerzésénél. A kísérlet megkezdéséhez különböző etikai bizottságok engedélye szükséges. Barzilai szerint ezekhez viszonylag könnyen hozzájutnak majd, mivel a Metmorfin biztonságos gyógyszernek számít.
Fotó: Thinkstock
A vegyület a májban termelődő glükózmennyiség szabályzásával segíti a cukorbetegeket. Leggyakoribb mellékhatásai a hányinger és a hasmenés, de ezek mérsékelhetők, ha a bevitt gyógyszeradagot folyamatosan növelik a kívánt mennyiség eléréséig, valamint ha étellel együtt veszik be.
Kevesebb rák
A Metformin lehetséges öregedésgátló hatására abból következtettek, hogy a gyógyszert szedő diabéteszeseknél kevesebb számban fordult elő rákos betegség és szívroham. Egy tanulmány arra mutatott rá, hogy a Metformint szedő betegek 15 százalékkal tovább éltek, mint a nem diabéteszesek.
A hatására még nincs egyértelmű magyarázat, mivel a vegyület többféle módon hat a sejtekre, de egy elmélet szerint a kalória-megszorításhoz hasonlóan működik, ami sok állatnál késlelteti az öregedést. Amikor kevés a táplálék, a sejtek energiatakarékos üzemmódra váltanak, és ez úgy tűnik, az élettartamra is befolyással van.
A Metmorfin-kísérlet azonban nem az egyedüli ezen a kutatási területen. A Rapamycint ebben a hónapban fogják kutyákon tesztelni. A gyógyszert már embereken is alkalmazták az immunrendszer elnyomására, például szervátültetések után, de kisebb mértékben használható kalóriacsökkentésre is.
Szokatlan módon a kísérlet alanyai nem laboratóriumi állatok, hanem középkorú házi kedvencek. A nagytestű, hosszabb élettartamú állatok bevonásával részben csökkenteni tudják a kísérlet idejét és költségeit is. Matt Kaeberlein, a kutatócsoport tagja a Seattle-i Washington Egyetemről úgy gondolja, a gyógyszerrel még 2 évvel meghosszabbíthatják a kutyák hátralévő 5 évét.
Peschin szerint a kutyák bevonása miatt igen népszerű lesz ez a kutatás: “Melegséggel tölti majd el az embereket, ami az egérkísérletek során nem igazán fordulhat elő”, és ez segíthet a további munkálatok finanszírozásában is.
Egy óriás is beszállt a bizniszbe
Richard Faragher, az angol Brighton Egyetemről az öregedés mechanizmusait kutatja. Úgy látja, a kutatási terület felemelkedéséhez az is hozzájárult, hogy egy gyógyszeróriás, a Novartis is elkezdett foglalkozni a témával. Tavaly a vállalat az Everolimus öregedésgátló hatásáról számolt be, a Rapamycinhoz hasonló kutatás eredményeként. A gyógyszer azon képességét vizsgálták, hogyan tudja fokozni az idősebb emberek reakciót az influenzaoltásokra, de arra is rájöttek, hogy meghosszabbítja az élettartamot, mivel csökkenti az immunrendszer korral együtt járó leépülését.
Faragher úgy gondolja, ha már a Novartis is részt vesz benne, akkor valóban komolyan kell kezelni az öregedés kutatási területét. “Nem halhatatlanok szeretnénk lenni” – mondta. “Csupán azt szeretnénk elérni, hogy biztosan legyen még pár extra évünk betegségek nélkül.”
Míg a Metmorfin első kísérleteit 70 év körüli résztvevőkön végzik majd, nagyobb hatást érhetne el, ha még fiatalabb korban kezdenék szedni. Van azonban egy akadálya annak, hogy ilyen gyógyszereket teszteljenek fiatal, vagy középkorú embereken. Mivel a fiatalok általában egészségesek, évtizedekig is eltarthat, mire megfigyelhető lesz náluk a betegségek arányának csökkenése, az élettartam növekedése. Vérvizsgálattal esetleg lehetne mérni, mennyi a kortól függően alakuló vegyi anyag, például koleszterol van a vérükben, vagy milyen magas a vérnyomásuk.
Július elején az észak-karolinai Duke Egyyetem kutatói arról számoltak be, hogy kísérletük során 10 biomarker segítségével jól meg tudták határozni 100 új-zélandi alany “biológiai korát”. Mindannyian 38 évesek voltak, de a vizsgálat során kiderült, hogy a biológiai koruk a 28-tól a 61-ig terjedt. “Most már megvannak rá az eszközeink, hogy alátámasszuk, hogyan hatnak az [öregedésgátló] kezelések” – mondta a tanulmányuk egyik társszerzője, Daniel Belsky.
