Az egy populációt érintő eddigi legátfogóbb új kutatás eredményei szerint az emberi faj gyorsabban fejlődik, mint azt eddig gondoltuk. A kutatók azután jutottak erre a következtetésre, hogy kimutatták: szinte minden, jelenleg élő ember genetikai öröksége visszavezethető egyetlen férfi ősre, aki körülbelül 250.000 éve élt. Ez azt jelenti, hogy a „genetikai Ádám” 100.000 évvel később élt, mint ahogy ezt eddig gondolták, mindez pedig arra enged következtetni, hogy sokkal gyorsabban zajlik az emberiség genetikai alakulása, mint ahogy eddig gondoltuk – írja a The Guardian.
Kári Stefánsson, a deCODE Genetics cég munkatársa és a tanulmány főszerzője szerint mindez röviden annyit jelent, hogy „gyorsabban fejlődünk, mint eddig hittük”.
Kép: Thinkstock
A tanulmány azt is bebizonyítja, hogy a közös férfi ősünk körülbelül akkor élt, mint a „mitokondriális Éva” – a nő, akinek genetikai anyagára minden ma élő nő DNS-e visszavezethető. Bibliai megfelelőjükkel ellentétben a genetikai Ádám és a mitokondriális Éva korántsem az egyetlen emberpár volt, sőt, szinte biztos, hogy soha nem is találkoztak.
Amikor egy népesség mérete állandó – ahogy ez így is volt igen hosszú ideig – egy férfinak átlagosan egy fia lesz, egy nőnek pedig átlagosan egy lánya. Mindez azt jelenti, hogy bármely férfinél igen nagy az esélye annak, hogy előbb-utóbb kihal a vérvonala, bármely férfi leszármazottjuk pedig, például a lányuk fia egy másik férfitól kapja az Y-kromoszómáját. Az elmélet szerint, ha elég sokáig megyünk vissza az időben, csak egyetlen férfi marad, akinek a DNS-e napjainkig is jelen van: ő az Y-kromoszóma Ádám.
Kép: Thinkstock
A kutatók úgy határozták meg, hogy mikor élt ez a férfi, hogy 753 izlandi férfi Y-kromoszómáit hasonlították össze, akik 274 apai ágba tartoztak. Egy molekuláris óra segítségével becsülték meg Ádám korát, amely a generációnként fellépő DNS-mutációk számát vette alapul. Ez alapján a Nature Genetics folyóiratban megjelent tanulmány szerint Ádám valamikor 174 – 321 ezer évvel ezelőtt, míg a genetikai Éva körülbelül 200 ezer éve élhetett. Ádám korát illetően ez hatalmas előrelépés a megelőző becslésekhez képest, melyek 50 ezer és 500 ezer év között mozogtak.
A kutatásban résztvevő Agnar Helgason szerint az eredmények segíthetnek pontosabban meghatározni az emberi evolúció főbb dátumait, például hogy mikor vándoroltak őseink Afrikából Európába. „Kíváncsiak vagyunk, hogy honnan jöttünk, és hogy mikor” – mondta – „Az új adatok az utóbbi kérdésben segíthetnek.”
Egyébként már korábbi kutatások is arról számoltak be, hogy az emberiség jelenleg gyorsabban fejlődik, mint bármikor, mióta 6 millió éve elváltunk a mai csimpánzok őseitől. A Wisconsini Egyetem által végzett kutatás azt mutatja, hogy az emberi génállomány legalább 7%-a ment keresztül újabb keletű fejlődésen. Néhány ezek közül a világos bőrrel és kék szemekkel kapcsolatos Észak-Európában, nagyobb malária-rezisztenciával egyes afrikai populációk esetében, illetve egy olyan gén megjelenésével, mely által képesek vagyunk megemészteni a laktózt.
