Tudomány

„Ártatlanoknak” árt a legtöbbet a felmelegedés

A klímaváltozás hatásai egyre súlyosabb következményekkel járhatnak a kis szigetországok lakóira, és számszerűsítve több mint tízezermilliárd dolláros kárt okozhatnak az apró, de magas népsűrűségű földdarabokon - közölte az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) csütörtökön közzétett jelentésében.

A jelentés szerint a tengerszint emelkedése különösen súlyosan fogja érinteni a világ 52 kis szigetországát. Ráadásul a Csendes-óceán nyugati részén – ahol ezen államok többsége található – az 1993 és 2009 között mért 12 milliméteres emelkedés jelentősen nagyobb, mint a világ többi részén, ahol átlagosan 3 milliméterrel lett magasabb a tenger szintje.

Nem ők a fő “vétkesek”

“Ez az 52 ország, amely összesen 63 millió lakossal rendelkezik, a világ üvegházhatású gázainak kevesebb mint egy százalékát bocsátja ki, mégis aránytalanul nagy mértékben kell viselniük az ezen gázok kibocsátása okozta klímaváltozást” – mondta Achim Steiner, az UNEP igazgatója a jelentés közzétételekor Barbados szigetén.

Az UNEP szerint egyebek mellett az áradások és a szélsőséges időjárási események számának növekedése, a partszakaszok eróziója, valamint az óceánok savasodása jelenti a legnagyobb fenyegetést. A jelentés arra is emlékeztet, hogy a kis szigetországok jelentős mértékben függnek a tenger ökoszisztémájától, ezért annak károsodása különösen nagy veszélyt hordoz számukra. Az UNEP szerint a környezeti helyzet romlása éves szintén ezermilliárd dolláros nagyságrendű kárt okoz az 52 kis szigetországnak.

A jelentés arról is beszámol, hogy a tengerek hőmérsékletének növekedése miatt világszerte veszélybe kerültek a korallzátonyok, amelyek nemcsak gazdag élőviláguk miatt, hanem a partvonal számára nyújtott védelmi funkciójukból fakadóan is fontos részei a tengeri ökoszisztémának.

Van jó hír is

Két évtized alatt mintegy 34 millió hektárnyi korallzátony pusztulhat el, ami a jelentés szerint 11,9 ezer milliárd dolláros kárt okoz a világgazdaságnak. Példaként az UNEP a karibi térséget említi, ahol 2050-ig az összes korallzátony veszélybe kerülhet.

Ugyanakkor a dokumentum optimista gondolatokat is tartalmaz: eszerint a kis szigetországok képesek lehetnek a fenntartható jövő biztosítására, amennyiben “inkluzív és zöld” gazdasági rendszert alakítanak ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik