A szivárványhoz hasonló ún. glóriát az ESA Venus Express nevű műholdja fényképezte legközelebbi szomszédunk légkörében – a fotó amellett, hogy szép, attól is különleges, hogy ez az első glória, amit a Földön kívül sikerült megörökíteni.
A színes, koncentrikus körökből álló glóriák a szivárványokhoz hasonlóan jönnek létre, észlelésükhöz azonban a Nap és a felhőt kitevő részecskék közé kell kerülni – a Föld esetében ezt a szerepet vízmolekulák töltik be, míg a Vénuszon elsősorban a kénsav.
A felvétel nem a vak szerencse eredménye, a csillagászok kifejezetten vadásztak egy vénuszi glóriára, mivel ebből következtetéseket tudnak levonni a helyi felhőket alkotó részecskék tulajdonságairól.
(Fotó: ESA/MPS/DLR/IDA)
A szivárvány minden színében pompázó űrglória egyébként 1200 kilométer széles, a bolygó felszínétől 70 kilométerre keletkezett és 6000 kilométeres távolságból fényképezték.
A mérete alapján a csillagászok arra jutottak, hogy a felhőrészecskék egységesen 1,2 mikrométeresek, azonban a fényesség váltakozása miatt arra gyanakszanak, hogy a víz és a kénsav mellett van még valami a Vénusz légkörében. Az ismeretlen komponensre egyelőre UV-elnyelőként hivatkoznak.
