Tudomány

Ezért a felfedezésért garantált a Nobel-díj

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2014. 03. 17. 22:47

Először találtak közvetlen bizonyítékot a világegyetem tágulására az ősrobbanás utáni pillanatokban amerikai kutatók.
Korábban a témában:

“Ennek a jelnek az észlelése az egyik legfontosabb célkitűzés napjaink kozmológiájának, és nagyszámú kutató hatalmas munkájának eredménye” – hangsúlyozta hétfői közleményében a kutatás vezetője, John Kovac, a Harvard-Smithonian Asztrofizikai Központ szakembere. A munkában a Harvard mellett a Stanford, a Minnesotai és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), valamint a NASA bolygókutató központja vett részt – adta hírül az MTI.

Einstein már sejtette

A gravitációs hullámoknak a létezését majd száz évvel ezelőtt Albert Einstein relativitáselméletében már megjósolta, ám közvetlenül kimutatni azóta sem sikerült senkinek. Nyomainak teleszkóp általi felfedezése segíteni fogja a tudósokat abban, hogy megértsék az univerzum keletkezését, és azt, hogyan tágult a világegyetem galaxisok, csillagok, nebulák, majdnem üres hatalmas terek óriási halmazává.

Albert Einstein relativitáselmélete szerint az ősrobbanás feltételezhetően gravitációs hullámok háttérsugárzását is létrehozta, olyan hullámokét, amelyek a téridő finom torzulásaiként ma is kitöltik a világűrt, és információt hordoznak az univerzum ősrobbanást követő legkorábbi állapotáról. Tudósok évtizedek óta keresik ezeket a gravitációs hullámokat, mivel két elméletnek is fontos hiányzó bizonyítékai – Einstein 1916-ban közzétett általános relativitáselméletének és a világegyetem tágulásáról Alan Guth amerikai fizikus által 1979-ben közzétett elméletnek.

Atomból focilabda

Utóbbi szerint a világegyetem keletkezését 13,8 milliárd évvel ezelőtt elindító ősrobbanás – Big Bang – után a másodperc tíz a mínusz harminckettediken része alatt a gyermek világűr eredeti méretéről sokszorosára – egy atom méretéhez képest egy focilabdáéra – tágult.

A gravitációs hullámokat a szakemberek a Déli-sarkon lévő BICEP2 (Background Imaging of Cosmic Extragalactic Polarization) teleszkóppal kutatták. A berendezés a földről figyeli az égboltot, méri és elemzi a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, egy nagyon gyenge sugárzást, amely keresztülhatol a világegyetemen. Ezt a sugárzást a New Jerseyben lévő Bell Labs csillagászai fedezték fel 1964-ben, és a mai napig ez a felfedezés a legjobb bizonyíték arra, hogy a világegyetem egy hatalmas forró robbanással kezdődött. A háttérsugárzás nem egyenletes, a fényhez hasonlóan polarizált, ami az elektronok és atomok világűrbeli kölcsönhatásának eredménye. Számítógépes modellekkel megjósoltak egy fodrozódó mintát a háttérsugárzásban, amely a várakozások szerint megfelelne az világegyetem tágulásának az ősrobbanás után.

Tű helyett feszítővas

Az amerikai asztrofizikusok nemcsak megtalálták ezt a mintát, hanem felfedezték, hogy a vártnál sokkal erősebb.
Ez olyan, mint amikor egy tűt keresünk a szénakazalban, ehelyett feszítővasat találtunk – tette hozzá Clem Pryke, a Minnesotai Egyetem szakembere, a kutatócsoport másik vezetője.

A felfedezés Nobel-díjat érhet Tom LeCompte, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagyenergiájú fizikával foglalkozó tudósa szerint. Hozzátette, ez az utóbbi évek egyik legjelentősebb felfedezése a fizika területén.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

MUNICH/GERMANY - JANUARY 19: Niall Ferguson (Harvard University) gestures speaking on the podium during the DLD16 (Digital-Life-Design) Conference at the HVB Forum on January 19, 2016 in Munich, Germany. DLD is a global network of innovation, digitization, science and culture, which connects business, creative and social leaders, opinion formers and influencers for crossover conversation and inspiration. (Photo: picture alliance / Jan Haas)/picture alliance
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.