Tudomány

Ezért a felfedezésért garantált a Nobel-díj

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2014. 03. 17. 22:47

Először találtak közvetlen bizonyítékot a világegyetem tágulására az ősrobbanás utáni pillanatokban amerikai kutatók.
Korábban a témában:

“Ennek a jelnek az észlelése az egyik legfontosabb célkitűzés napjaink kozmológiájának, és nagyszámú kutató hatalmas munkájának eredménye” – hangsúlyozta hétfői közleményében a kutatás vezetője, John Kovac, a Harvard-Smithonian Asztrofizikai Központ szakembere. A munkában a Harvard mellett a Stanford, a Minnesotai és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), valamint a NASA bolygókutató központja vett részt – adta hírül az MTI.

Einstein már sejtette

A gravitációs hullámoknak a létezését majd száz évvel ezelőtt Albert Einstein relativitáselméletében már megjósolta, ám közvetlenül kimutatni azóta sem sikerült senkinek. Nyomainak teleszkóp általi felfedezése segíteni fogja a tudósokat abban, hogy megértsék az univerzum keletkezését, és azt, hogyan tágult a világegyetem galaxisok, csillagok, nebulák, majdnem üres hatalmas terek óriási halmazává.

Albert Einstein relativitáselmélete szerint az ősrobbanás feltételezhetően gravitációs hullámok háttérsugárzását is létrehozta, olyan hullámokét, amelyek a téridő finom torzulásaiként ma is kitöltik a világűrt, és információt hordoznak az univerzum ősrobbanást követő legkorábbi állapotáról. Tudósok évtizedek óta keresik ezeket a gravitációs hullámokat, mivel két elméletnek is fontos hiányzó bizonyítékai – Einstein 1916-ban közzétett általános relativitáselméletének és a világegyetem tágulásáról Alan Guth amerikai fizikus által 1979-ben közzétett elméletnek.

Atomból focilabda

Utóbbi szerint a világegyetem keletkezését 13,8 milliárd évvel ezelőtt elindító ősrobbanás – Big Bang – után a másodperc tíz a mínusz harminckettediken része alatt a gyermek világűr eredeti méretéről sokszorosára – egy atom méretéhez képest egy focilabdáéra – tágult.

A gravitációs hullámokat a szakemberek a Déli-sarkon lévő BICEP2 (Background Imaging of Cosmic Extragalactic Polarization) teleszkóppal kutatták. A berendezés a földről figyeli az égboltot, méri és elemzi a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, egy nagyon gyenge sugárzást, amely keresztülhatol a világegyetemen. Ezt a sugárzást a New Jerseyben lévő Bell Labs csillagászai fedezték fel 1964-ben, és a mai napig ez a felfedezés a legjobb bizonyíték arra, hogy a világegyetem egy hatalmas forró robbanással kezdődött. A háttérsugárzás nem egyenletes, a fényhez hasonlóan polarizált, ami az elektronok és atomok világűrbeli kölcsönhatásának eredménye. Számítógépes modellekkel megjósoltak egy fodrozódó mintát a háttérsugárzásban, amely a várakozások szerint megfelelne az világegyetem tágulásának az ősrobbanás után.

Tű helyett feszítővas

Az amerikai asztrofizikusok nemcsak megtalálták ezt a mintát, hanem felfedezték, hogy a vártnál sokkal erősebb.
Ez olyan, mint amikor egy tűt keresünk a szénakazalban, ehelyett feszítővasat találtunk – tette hozzá Clem Pryke, a Minnesotai Egyetem szakembere, a kutatócsoport másik vezetője.

A felfedezés Nobel-díjat érhet Tom LeCompte, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagyenergiájú fizikával foglalkozó tudósa szerint. Hozzátette, ez az utóbbi évek egyik legjelentősebb felfedezése a fizika területén.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - JULY 24:  U.S. President Donald Trump waves as walks to Marine One while departing from the White House on July 24, 2017 in Washington, DC. President Trump is traveling to Beaver, West Virginia where is will speak to Boy Scouts at the at the 2017 National Scout Jamboree.  (Photo by Mark Wilson/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.