Tudomány

Ha tizennégy, akkor világháború?

Bihari Dániel
Orosz R. Zoltán
Bihari Dániel, Orosz R. Zoltán

2014. 03. 05. 18:08

Eszement gondolatkísérlet párhuzamot vonni 1914 és 2014 között, de ezt hozza ki belőlünk a paranoia.
Korábban a témában:

Birodalmi logika. Stratégiai területek, piacok, nyersanyagok felosztása miatti hatalmi huzavona. Egy régi birodalom uralma alól felszabadult területek felosztásán, melyeken fertőző vírusként terjed a nacionalizmus. A fejlettebb nyugati hatalmak igyekeznek saját érdekkörükbe vonzani az új államokat, ami érthetően nem tetszik a fejlődőknek. Aztán a nagyhatalmi ellentétek máglyája lángra lobban a nacionalista törekvések Molotov-koktéljától.

Perverz gondolatkísérletre késztetett bennünket a paranoia és a számmisztika, vagyis a karmikus tizennégy. Száz évvel ezelőtt világégés sarjadt egy messziről lokálisnak tűnő, de globális szálakat összekuszáló konfliktusból. Az idei év pedig a hidegháború több mint húsz évvel ezelőtti befejezése óta történt legforróbb eseményeket hozta Ukrajnában. Ahogy ezeket a sorokat írjuk, érkezik a hír: Szergej Lavrov azt mondta Madridban, hogy a krími helyzet fertőző lehet. D e vajon mennyire?

Század

“Nem sűlyed az emberiség! Ilyen gonosz vala rég,

Ilyen gonosz már kezdet óta…

Hisz különben nem kellett vóna

Százféle mesét,

Eget, isteneket,

Pokolt és ördögöket Gondolni ki, hogy zaboláztassék.”

(Petőfi)

Száz év telt el, de úgy tűnik az idő múlásával a világ nem lett sem jobb, sem rosszabb. Ma is a nagyhatalmi politika mozgatja a szálakat, csak már nem annyira a háttérben, mint 1914-ben. Az átlagember ma is csak árnyjátékot lát egy háromdimenziós sakkjátszmából, de ha megvizsgálja a és összeveti a mai, és a száz évvel ezelőtti képeket félelmetesen érdekes átfedésekre bukkan.

A szovjetunió 1991-es széthullásával a keleti blokk kis nemzetei számára eljött a szabadság. A nyugati szövetségi rendszer hamar magához vonzotta a hatalmi vákuumban esetlenül lebegő országok közül, amelyiket csak lehetett, de Ukrajna mindvégig megmarad billegő ütközőzónának.

A XX. század elején az oszmán uralom alól felszabadult balkáni államokra tekintettek úgy a kor vezető, és a pozícióikra nagyhatalmai, mint a járni tanuló antilopborjúra az egymás erejét sandán méregető keselyűk. Szerbia a századfordulón a pánszláv “nacionalizmus” zászlórúdjára és Oroszország balkáni ambícióira támaszkodva bátran nézett szembe az Osztrák-Magyar Monarchia fenyegetésével. Ahogy a Krím orosz többségű lakossága joggal számított a félszigetet magáénak érző orosz társadalom és az “anyaország” támogatására az elmúlt húsz évben.

Kijev, 1918 (Kijev, 1918)

Paktumok

Az illékony békének mindig papírból van az alapja: Az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia 1994-ben garantálta Ukrajna területi sérthetetlenségét, cserében a nála maradt szovjet atomfegyverekért. A Monarchia és Oroszország 1897-től kölcsönös egyetértésben óvta a balkáni status quót. Mindkét megállapodásnak annexió vetett véget: A Monarchia Bosznia 1908-as bekebelezésével, Putyin Oroszországa pedig a Krím március elsejei megszállásával tesztelte a vele szembenálló nagyhatalmak ingerküszöbét.

Tömbök

A világ vezető hatalmai 1914-re szilárdan álltak egymással szemben érdekeik mentén, két nagy szövetségi rendszerben. A kétezres években Oroszország túltette magát a Szovjetunió széthullásán és azt követő káoszon. Újra szuperhatalommá vált, amelyik kényes nemzetközi kérdésekben a nyugati blokkal szemben mindig maga mellett tudhatja elvtársát, a szintén nagyhatalmi pozícióba kapaszkodott Kínát.

Casus belli

Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolja az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, és feleségét 1914. június 28-án Szarajevóban. Az orosz álláspont szerint ukrán nacionalisták államcsínnyel megbuktatják Kijevben az ország legitim, oroszbarát elnökét. Ferenc József a II Vilmos, német császártól érkező bíztatás után megkapja az osztrák, és a magyar felhatalmazást a beavatkozásra. Vlagyimir Putyin március elsején felhatalmazást kap fegyveres erők ukrajnai bevetésére a Dumától.

A Monarchia a merénylet után egy „hosszú hónappal” 1914. július 28-án hadat üzen Szerbiának. Katonái a határt átlépve, mozgásba lendítik a szövetségi rendszereket és kezdetét vette a 15 millió ember halálát hozó, négy éven át tartó nagy háború.

Kijev, 2014 (kijev, 2014)

Harmadik?

Biztos, hogy nem lesz még egyszer hosszú évekre nyúló globális konfliktus. Sokkal rövidebb idő alatt, sokkal több áldozattal zajlana le, ha a nagyhatalmak katonai erővel esnének egymásnak. Nehezen sül el az egymással farkasszemet nézők puskája, ha tudják, hogy nagyvárosokat pillanatok alatt elpusztító erejű interkontinentális rakéták tömkelege sorakozik mindkettejük raktárjában. Másrészt a sakkjátszma jelenleg úgy zajlik, hogy a globális gazdaság szálainak milliárdjai kötik szorosan egymáshoz és gúzsba a szembenálló feleket. Egy ilyen háborúhoz egy komplett őrült kell, akit nem érdekel, hogy az jár a legjobban, aki az első pillanatban meghal, mert a végére úgyis mindenki mindent elveszít.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.