Tudomány

Részecskegyorsítók versenyeznek az “isteni” dicsőségért

Az európai kutatói szerdára ígértek fontos bejelentést a Higgs-bozonnal kapcsolatban - az amerikai kollégák előzni próbáltak, bár bizonyítékaik nem elég meggyőzőek.

A többi részecske tömegéért (elméletileg) felelős Higgs-bozon létére utaló eddigi legerősebb bizonyítékokat találták a tavaly szeptemberben leállított Tevatron-gyorsítón végzett ütköztetések “hulladékában”. Az amerikai kutatók bejelentésével azonban az a probléma, hogy más szubatomi részecskék is produkálhatták a Higgs-bozon létének bizonyítékaként értékelt jelenségeket.

A fizikusok 550 az 1-hez bizonyossággal zárják ki a más lehetséges magyarázatokat, azaz 0,2 százaléknál kevesebb a valószínűsége, hogy az ütközések “hulladéka” nem a Higgs-bozontól származik – azonban a nemzetközi előírások szerint a hibahatár nem haladhatja meg a 0,14 százalékot.

Érdekesség, hogy a Tevatron fizikusainak eredményeit két nappal az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet Higgs-bozonnal kapcsolatos bejelentése előtt tették közzé. A tervek szerint a CERN CMS- és ATLAS-kísérleteiben két, egymástól függetlenül dolgozó fizikuscsapat eredményeit ismertetik szerdán.

Az új CERN-adatokat ismerő fizikusok – vagyis pletykák – szerint nagyfokú bizonyossággal kijelenthető, hogy észlelhették a Higgs-bozont. James Gillies, a CERN szóvivője hétfőn viszont óvatosságra intett az adatok “nem hivatalos” kombinálásával kapcsolatban. “A két kísérlet adatainak ötvözése összetett és időigényes feladat, így semmiféle kombinálást nem ismertetünk szerdán.

Mindezek ellenére a szerdai genfi rendezvény vendégei között – sokat sejtetően – jelen lesz Peter Higgs is, az Edingburghi Egyetem professzora, aki 1964-ben megjósolta a rejtélyes részecske létét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik