Horváth Gyula projektmenedzser a Hír24-nek elmondta, hogy a Masat-1-nek egyetlen pontos ikerpéldánya van – nem ez lesz bemutatva a holnap kezdődő kiállításon -, amit azért hoztak létre, hogy ha az űreszköz valamiért meghibásodna, akkor a Földön is tudják modellezni a problémát és remélhetőleg megoldást is találjanak. A magyar műholdat úgy tervezték, hogy a következő három hónapban működjön.
Így néz ki közelről (Fotó: Szentes Adél)
Mint azt a Hír24 már korábban megírta, az első magyar műhold, a Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.
Neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A 10x10x10 centiméteres, kocka alakú készülék legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehetett. Megépítése elsősorban oktatási célt szolgált.
A Masat-1-et az Európai Űrügynökség Vega hordozórakétája juttatta az űrbe, ahogy hat másik pikoszatellitet is.
Élőben így izgultunk:
[12:13] – hivatalosan is pályára állt Magyarország első műholdja. Gratulálunk. Szűk harminc percet kell várni az első rádióadásra.
[12:09] – egy “kutyaközönséges harcsázó damil” tartja vissza az eszköz antennáját, amit egy fűtőszál olvaszt majd meg, hogy megkezdődjön a rádióadás.
[11:46] – a magyar műholdat úgy tervezték, hogy három hónapig működjön, de pályája miatt akár másfél-három évig is keringhet a Föld körül, utána elég a légkörben.
[11:33] – a Masat-1-et még a Malév egyik gépe vitte a dél-amerikai űrközpontba.
[11:25] – 25 perce lőtték fel, de egészen a 71. percig érdemes szorítani. Akkor derül csak ki, hogy a Masat sikeresen pályára állt-e.
